MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-06-11 587. öe. - 1980_VB 587/16

- 15 ­Méhes La.ios; 1956-ban lépett be a pártba, ez mit jelent, - és hol? Garai László: Tulajdonképpen két helyen is beléptem. 1956. november 11-én a zuglói pártszervezetnél a volt Gorkijosokkal találkoztam és akkor. Majd másnap, november 12-én Lenin Intézetben, ahol néhányan összejöttünk és megtárgyaltuk, hogy hogyan lehetne összehozni egy pártszervezetet. így pár napig két tagsági könyvem is volt, amig az egyiket vissza­nem adtam. Én a másik levelet azért nem irtam alá, mert ugy volt meg­fogalmazva, hogy tiltakozást tartalmazott, és ugy gondoltam, hogy ezt én mint párttag nem Írhatom alá. Nem tudom, hogy aki a levelet velem aláíratta, párttag-e. Az 1956-os időkben a legádázabb vitában voltunk egymással, s abban az időben ellenzéki magatartást tapasztaltam nála, de a későbbiek során nézetei megváltoztak. Nem éreztem-e lélektani nyomást, amikor az aláírásra sor került? Kétségtelen, volt egy ilyen szinezete, s erre nem könnyű nemet mondani, amikor arról van szó, hogy nem gyáva-e, nem megalkuvó stb. Az egyik levélre nemet mondtam, - ennek a nyomásnak azért ellen lehet állni. Segitett-e, vagy ártott az akció, hogy látom ma? Volt egy félelem, hogy esetleg a vonal megkeményedik, tapasz­talni lehetett bizonyos hangulatokat itthon is és más orszá­gokban is, amelyek riasztóak voltak, amelyek a magyar párt 24 éve folytatott vonalát megkérdőjelezték. Ha ilyen hangok és hangulatok alapján - tekintettel a nehezedő* helyzetre ­mondjuk a kongresszus előkészítése során eszébe jutna bizonyos csoportoknak, hogy változást érjenek el, ezt a változást én nem szeretném. Segitett-e, ártott-e ez az akció és miért nem magánlevelet irtam Kádár elvtársnak? Az akció akkor segített volna, ha lett volna arra lehetőség, hogy az én magánvéleményem szembekerülhetett volna más kommunisták véleményével. Erre jó lett volna a taggyűlés, de erről már elmondtam véleményemet. Ha én magánvéleményemet fogalmazom meg, az egyénieskedésnek minősül és elakad az alapszervezetnél, vagy a kerületnél. Ha a vélemény ellenében intézkedés történt volna, az is segített volna még akkor is, ha azt mondják nincs igazunk. Egyébként a külföldi vélemény is elismerte a levél lojális hangvételét, tehát nem mondhatom, hogy ártott. Nem látom-e a doktrínát, amely ellentéteket szit? Természetesen látom, mert a különböző pártok ezzel szemben védekeznek, /csehszlovák példára hivatkozik ismét./ \G

Next

/
Oldalképek
Tartalom