MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-04-16 583. öe. - 1980_VB 583/12

Köteles Zoltán; - Mi a személyes véleménye Gergő György magatartása ügyében? - Magánemberként milyen kapcsolatban volt Válint Tibor főépitésvezetővel és Bognár Lajosné osztályvezetővel? Somogyi Sándor: A toborzás és a prémium kérdését a politikai oldalról megközelitve: nem szólal meg a lelkiismerete, hogy ebben az időszakban sok problémával küzdöttünk állami vállalatainknál is - nem jutott eszükbe, hogy politikailag jó-e ez? Járható ez az ut? Méhes Lajos: 1974-ről 1975-re a tervezett 5 %-os bérnövekedés 13 %-kal nőtt. Ezt hogy tudta megcsinálni egy gazdasági vezető? Hogy tudta magát ennyire függetleniteni a szabályoktól, törvényektől. A vezető állásoknál pedig az elnök kivételével 21 ^-kal emelkedett a jövedelem. Lehetetlen, hogy ez vezető erre ne figyeljen fel, hogy mi történik körülötte! Fekete István: Ez az ügy 1974-ben történt. Ebben az időben semminemű korlátozó, vagy megkötő rendelkezés nem volt, - ezt is a birósági ügy kapcsán ismertem meg ilyen részletességgel. Mivel kimondottan lakásépitő szövetkezet voltunk, elsősorban a lakásprogram megvalósítására koncentráltunk. 1974 májusában egy ilyen nagylétszámu szövetkezeten belül az épitőipari kapacitás leszükitve kőművesre 8 fő volt. Mi a hagyományos technológiával dolgoztunk. Ezekre a lépésekre /munkaerőtoborzásra/ pontosan a lelkiismeretem vitt rá, mivel a centenáriumi lakótelepen segitenünk kellett. Az április k. Szövetkezet blokkozott helyettünk és a befejezéseket vállaltuk mi el. Még csak nem is a gazdaságosság vezetett, mivel ezek nem kifizetődő munkák. Mikor az Épitőipari KISZÖV meggyőződött arról, hogy mindössze 8 kőművesünk van, egy olyan levelet kaptam tőlük, amit az ember nem igen tesz az ablakba. Vezetőtársaim tanácsát kikértem és elfogadtam, - ezzel viszont egy olyan helyzetet teremtettünk, hogy 155 lakást a centenáriumi lakótelepen válldt kötelezettségünknek megfelelően átadtunk. Természetesen felvetődött az, hogy a nagyüzemek is munkaerőgondokkal küszködnek, de nem a haszonszerzésre, hanem a társadalmi elvárásokra gondoltunk, aminek az eredménye a lakások átadása volt. Később megjelentek ezzel kapcsolatban rendeletek is, amikor mi már ezt a prémiumrendszert nem alkalmaztuk. 1975-ben saját hatáskörömben állitottam le ezt a prémiumrendszert, mert elértük azt a célt, amit magunk elé tűztünk. Miért nem néztem meg a közvetlen munkatársaim építkezését? Válint elvtárs nálunk építésvezető volt, amikor ez a munka megindult, párttitkárnak csak később lett megválasztva. Bognárné akkor is ugyanabban a munkakörben dolgozott, mint a vizsgálat idején. Mindkét dolgozóval munkatársi kapcsolatban voltam,ma&ánjellegű kapcsolatom egyikkel sem volt. ÁX