MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-06-25 588. öe. - 1980_VB 588/4

- 3 A képviselőknél négy kettős jelölést terveztünk, kevesebbet, mint 1975-ben, de ez a szám több, mint az országos %-os arány. Azzal a kettős ellentmondással találkoztunk, hogy a kettős jelölésben a demokratizmus kifejeződését látjuk, a valóságban pedig ez a demokratizmus csökken és problémát okoz és a kerületi pártbizottságok részéről a legnagyobb ellenállás e kérdésben jelentkezett. A kötöttségek a képviselők jelölésénél lényegesen, mások, mint a tanácstagoknál, hiszen a képviselők 7o %-át újjáválasztjuk és csak 3o %-os a csere, ugyanakkor a központi jelölteknél nem lehet kettős jelölés, hasonlóan különböző budapesti érdekek miatt, vagy a szociális összetétel tekintetében is behatároltak a lehetőségek. Vé^ülis négy kettős jelölés realizálódott. Szükségesnek tartottak ezeket ismertetni azért, hogy a későbbiekben a megoldásra javaslat szülessen. A 7. oldal utolsó bekezdésében szólunk arról, hogy előzetes célkitűzéseinket a kerületi tanácstagok esetében a munkás és fiatal kategóriákban nem tudtuk érvényesíteni, a fiataloknál §, a munkásoknál 3 %-kal maradtunk el a kitűzött céltól. Általában minden kategóriában, jobb a helyzet, mint 1973-ban, vagy az 198o-as választások indulásánál. Amikor az összetételt konkrétan vizsgáltuk, a munkás kategóriánál kiderült az, hogy nem azonos fogalommal dolgoztak az illető állami szervek, vagy kerületi tanácsok, mint mi atekintetben, hogy mit értünk fizikai dolgozó alatt. Emiatt korrigálásra került a lista. Ezt részleteiben nem kivánom ismertetni most, majd a PB elé kerülő anyagban szólunk róla. Hat kerületben 5-6 %-kal magasabb a fizikai dolgozók aránya, ami budapesti átlagban azt jelenti, hogy ez az arány 26,7 %• A kerületi tanácsok Összetételét áttekintve szembetűnő a kerületek közötti különbség. Pl. a fiatalok arányában a XII. és XV. kerületben. Szükségesnek tartom jelezni azt, hogy a munkások aránya hét kerületben visszaesett az induló állapothoz viszonyítva, az I. kerületben 7, a XXI. kerületben 7, a XI. kerületben 16 %-kal. így más kerületek nagyon jól dolgoztak, amit mutat az, hogy az átlag kedvezően alakult. Ennek okai: a fiatalok és munkások kategóriája kevésbé ismertek a lakóterületeken és ezért nagyon sok esetben már a jelölésnél kiestek; a választásoknál ilyen kategóriájú jelöltek kerültek kettős jelölésre, ami ugyancsak kiesést jelentett, a munkásoknál ez 1 % volt; sok kerületi pártbizottság találkozott a körzeti pártszervezetek ellenállásával a fiatalok és munkások jelölésénél; s egy-két kerület céltudatosságával is probléma volt. Ezért a Fővárosi Operativ Bizottság szükségesnek tartja, hogy adott kerületeknél e kérdésekre külön térjünk vissza. A^választás időpontját sok véleményütközés jellemezte. A választások közvetlenül a kongresszus utáni és tavaszi időpontja három nagy munka közelesését eredményezte: kongresszus, választás, kiemelt évfordűó, / 35. évforduló / öt év múlva pedig a 4o. évroduló következik. Ez a nagy megterhelést jelentett annak ellenére, hogy eredményei is voltak. Ugyanakkor volt sok hátránya is, mert a kongresszus gondolatait ismételtük, a figyelmet elvontuk más munkáról, hiszen, ezekben, ugyan az a vezérkar dolgozott és igy kevesebb ideje maradt más kérdésekkel foglalkozni. Hátrány az is -bár ez a mi hibánk - hogy ugyan, azokat mozgósítottuk ebben a három nagy akcióban, s ezen nagyon sokat változtatni nem tudunk. •