MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980

1980-05-28 586. öe. - 1980_VB 586/7

-6egyetértek azzal, hogy 10-15$ körüli többletmunka van a vállalat kapuin belül.Ennek több okai vannak./szervezéssel kapcsolatos kérdések stb./ Számolnunk kell azzal,hogy hiány szakmák vannak és lesznek.Itt az átképzés,továbbképzést kell figyelembe venni. A munkaerő kivan öregedve. Az öreg szakmunkások elmennek és nincsen, aki a helyükbe kerüljön./pld. NC gépek kezelésére/. Nem várható változás a beruházás korlátozása miatt. A szakképzetlen munkaerő kérdése: a leépitésnél elsősorban ezeket kell figyelembe venni és azokat, akik nem megfelelően dolgoznak. Erre fel kell készülni t de ez nem fog tragédiát okozni. Meg kell nézni,hogy a vállalat létszámfelszabaditás kérdésben lehet-e a bér elismerésének módját megtalálni. A hiány szakmákban a képzés elősegítése fontos feladat, és erőszakoltan kell szemelőtt tartani a kitelepités kérdését. Trethon Ferenc elvtárs

: Köszönöm a meghivást, igyekszem röviden minden témát érinteni. A beszámolóból is látható, hogy a tanács munkaerővel való foglalkozása kétirányú. Az egyik a tanácshoz tartozó szervezetek irányitása, a többi a minisztériumhoz tartozó vállalatok, melyekkel szemben a tanács nem rendelkezik megfelelő irányitással. Természetes,ha követelményt támasztunk a tanáccsal szemben, akkor a felelősséghez jogosítványt is kell adni. Nemcsak a Fővárosi Tanácsra,hanem a megyei tanácsokra is vonatkozik ez.Szeretném aláhúzni,hogy nem a tanácsi apparátusban dolgozók munkájáról van szó. Nagy hibát követünk el a következő esztendőkben is,ha ezen a felépitésen nem igyekszünk változtatni. Elvi kérdések: a tervszerű, szervezett, munkaerő átcsoportosítás kérdése. Politikai felfogásunkkal,rendszerünkkel ellentmondásos, hogy adminisztratív eszközökkel oldjuk ezt meg. A közeget kell korlátozni,ahol a munkaerő mozog. Felül kell vizsgálni,hogy 198o-ban a közgazdasági szabályozás és termelői árrendezés, valamint a vállalati szervezeti struktúra eredményez-e jobb munkafeltételeket, és ott keresnek-e legtöbbet a dolgozók,ahol nekünk szükséges a népgazdaság szempontjából. Ha ez nem igy alakul,akkor vagy a szabályozáson kell igazitani, vagy a termelői árrendszeren. Amikor a dolgozók egyéni érdekei és a társadalmi érdekek találkoznak, olyan megoldást kell találni. Békési elvátrs figyelmét egy dologban szeretném felhivni: sok a munkahely, kevés a létszám. Ha a munkahely alatt gazdasági munkahelyet értünk,akkor nincsen probléma.De ezek nem mind ilyen munkahelyek. A cél,hogy hatékonyan, gazdaságosan működő munkahelyekről legyen szó. Ami nem életképes az kerüljön leépitésre. Vállalati vonatkozásban,^ amire oda kell figyelni: a termelés növekedés ütemének mérséklődése, kiváltotta,hogy a termelés ütemessége elmarad a korábbitól, lelassul a munka hatékonysága. Felhivom a figyelmét a politikai szerveknek, a minisztériumnak, hogy jó időben figyeljünk fel erre a tendenciára. Kevés szó volt a nem tanácshoz tartozó vállalatok munkaerő-gazdálkodásáról. Sajnos meggyőződésem,hogy a munkaerőgazdálkodás nem integrálódott még a vállalatoknál,inkább káderfejlesztésnek tekintik. Vannak kivételek,de ez a jellemző. Olyan helyzetet kell elérni,hogy a munkaügyi apparátus szakmai felkészültsége javuljon, a munkaügyi apparátus résztvegyen a vállalat vezetés döntéseiben. A strukturális változás a legnagyobb gond. Szeretném a dolgok politikai összefogására a figyelmet felhivni.