MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1980
1980-05-28 586. öe. - 1980_VB 586/3
-2Méhes La.jos elvtárs : Üdvözli a megjelenteket, ismertei a napirendi pontot^ ^ "A Fővárosi Tanács munkaerőgazdálkodásának helyzetéről es további feladatairól" c. jelentés megtárgyalása. Megállapítja,hogy a VB.tagjai egyetértenek ai napirenddel. Felteszi a kérdést, van-e kiegészitenivaló a jelentéssel kapcsolatban? Békési elvtárs : Az anyag olyan időpontban került tárgyalásra, amikor jelentős korszakváltás lezajlásának vagyunk tanúi. Emiatt sok területen az elkövetkezendő feladatokat felvázolni nem lehet. Az elmúlt 10 év^ tapasztalatai alapján jellemző: tartósan csökkent a munkaerőforrás, a lakosság növekedett. A napi ingázás nyereség csökkent. Struktúra változás következett be a fővárosi foglalkoztatás szerkezetében. Csökkent a fizikai dolgozók részaránya, növekedett az adminisztratív dolgozók aránya. Meglehet állapitani,hogy a várt eredmények nem születtek meg. A szabályozó rendszer nem volt elég ösztönző.Nem az üzemszervezési és technológiai megoldásokat alkalmazták. Sok a munkahely, a rendelkezésre álló munkaerővel szemben. A tényezők együttes következménye,hogy globálisan munkaerőhiány jelent meg a fővárosban. Ez az elmúlt lo évben 60.000 volt,most 45.ooo-re csökkent. Ez a szám felszines,mert nem beszéltünk az iparról,épitőiparról stb. Itt lényegesen nagyobb feszítettség alakult ki.Az elvárható munkafegyelmet sem sikerült megteremteni.Néhány esetben kényszerhelyzet is ösztönözte a vállalatokat a munkaerőhiány csökkentésre. Az elmúlt 10 éves szakaszban megelégedésre nem volt ok. A gazdasági szabályozók nem vittek eredményre. lo-2o t fo-4ra lehet becsülni azt a munkaerőt, amely a budapesti nagyvállalatoknál rendelkezésre áll. A munkaügyi gyakorlat sem volt hatékony,a munkaerőközvetités sem oldotta meg a gondokat. Az egyedi intézkedések néhány esetben eredményre vezettek, ugyanakkor rendkivül jelentős anyagi kihatással jártak. A felügyeleti munka sem volt megfelelő, nem találkoztunk olyan témával, ahol pld. a minisztérium vizsgálatot tarott volna.Sajnos nem tudunk rugalmasan lépést váltani. A meglévő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával jobb eredményt tudtunk volna elérni. Ahova oda kell figyelni: ingatlankezelés, tanácsi ipar,kereskedelem, költségvetési intézmények stb. A pályairányitási munka sem hatékony. Mi várható:^ u.n. korszakváltás a következő időben óriási jelentőségű lesz.A lakónépesség száma csökken, ez a fogyás minőségileg is uj feltételeket teremt.Az egész gazdasági munkának a korlátja a piac felvevőképessége lesz.Ennek következtében elképzelhető,hogy fővárosi helyzet tekintetében csökken, vagy szűnik a probléma,de strukturális probléma kifog alakulni.Speciális intézkedésre van szükség.A fő kérdés nem alapvető munkaerőgazdálkodási jelleg. A munkaerőhelyzet egy következménye a gazdaság állapotának.Fontos,hogy az uj helyzethez alkalmazkodó alapos analízis és iparfejlesztési koncepció készüljön. A szabályozó rendszer tapasztalatai még nem gazdaságosak, az uj^helyzetben mást fog kiváltani, a gazdasági szabályozó rendszertol pozitiv hatást nem lehet várni. Ehhez szükséges még intézkedés, amely segiti ezt a változás, hogy ez mi lesz, azt ma még nem tudjuk.Erre térjünk 1981-ben vissza, amikor ismerjük a VI.ötéves
