MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-10-17 568. öe. - 1979_VB 568/26

Ez esetben is számolni kell azzal, hogy a szakmunkásképző iskolákban a tanulók 60-65%-át /a jelenlegi 2o % helyett/ délután fogják oktatni. Ha viszont a jelzett tantermek megvalósítása - beruházási fedezet hiányában - nem lehet seges a VI. ötéves tervidőszakban, akkor a képzés iskolai feltételeinek helyzete rosszabbodna 1981-85 között. Kényszerülnénk a teljes váltakozó tanitás-bevezetésére, az iskolák zsúfoltsága növekedne, s évfolyamonként 3000 fővel kevesebb tanuló beisko- \ lázasára kerülhet sor. A fejlesztés hiánya miatt kialakulható kényszerhelyzetben a szakközépiskolák a fővárosi tanulóknak a tervezettnél kisebb hányadát tudnák fogadni, s a vidéki tanulók számát - a jelenlegihez viszonyitva csökkenteni kellene /8.sz. melléklet/. Ez utóbbi körülmény az agglomerációs és az országos képzési igények visszaszorítását jelentené. Ez azonban társadalmi feszültséget szülne, és a népgazdaság, a budapesti telepítésű ipar szakember ellátását veszélyeztetné. Ezért változatlanul hangsúlyozzuk a minimális fejlesztési igények kielégítésének fontosságát. E helyzetet az illetékes ágazati hatóságoknál feltártuk. A képzés arányainak, valamint a Budapesten továbbtanuló Pest megyei diákok számának meghatározásában vita van az Oktatási Minisztérium, a Pest megyei és a Fővárosi Tanács között. A gazdasági élet változásaihoz rugalmasan igazodó szakképzés • megvalósítása a jelenleginél jobb és hatékonyabb pályairányitási tevékenységet igényel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a pedagógusok nem tudják elég hatékonyan az elvárásokkal összhangban végrehajtani és irányitani a tanulók korai - 14 éves korban történő pályaválasztását. . Ez sok rossz tanulói pályaválasztást, s ebből eredő kudarcot eredményez, A pályairányitási tevékenységnek jelenleg nincs megfelelő szervezeti rendszere. Az általános iskolai pályaválasz-