MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1979

1979-10-03 567. öe. - 1979_VB 567/18

- 2 ­17 56-ra, a komfortos lakásoké pedig 46 %-ról 62 %-ra emel­kedett. A fővárosi lakosság száma pedig - elsősorban a bevándorlás következtében - 1961-75. között 270 ezer fővel emelkedett. Az önálló vagy jobb lakásra irányuló törekvés növelte a la­kásigénylők számát. Ezért a főváros egyik legnagyobb társa­dalompolitikai gondja a lakáshelyzet. Az ellátási feszültség az országos átlagnál is kedvezőtlenebb. 1971-ben 93.500, 1978-ban már 176 ezer lakásigénylőt tartot­tunk nyilván. Az igénylők között 6 ezernél több a vidéken la­kó fővárosi dolgozó. Feszültséget jelent, hogy 26 ezer igény­lő több mint kilenc éve vár lakásra. 1,/ A Fővárosi Tanács 1976. májusában meghirdette az V. öté­ves tervidőszakra a munkások, a többgyermekesek, a fiatal házasok lakásellátási programját. Az eltelt három évben a program fő célkitűzései teljesültek, a/ 1976-1978. között az előirt 7o %-os lakásjuttatási aránynál kedvezőbb, 78,5 %-os volt a munkások, 45 % helyett 52 % a fiatal házaspárok részesedése az igény­lők részére kiutalt lakásokból, b/ Három év alatt 12,654 többgyermekes - közülük 4.024 három vagy annál több kiskorú gyermeket nevelő - csa­lád, továbbá mintegy 9 ezer gyermektelen, vagy egy gyermeket eltartó igénylő jutott önálló, vagy jobb la­káshoz. c/ A kerületi lakásügyi osztályok már arra törekednek, hogy a lakásigényléseket fokozatosan, /lépcsőzetesen/ elégitsék ki, 1978-ban az igénylők részére jutó laká­sok 37 %-át fordították lakáscserék megoldására, ami az 1975-1976, évek lo-l5 %-os arányához viszonyítva figyelemreméltó. A2

Next

/
Oldalképek
Tartalom