MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-18 544. öe. - 1978_VB 544/59

I / - 2 j I Az eredeti tanulmány szerint az önálló lakásra jogosultak j körét ugy igyekeztek meghatározni, hogy az "minden kategóriában a lehetséges lakásigény felső határát eredményezze." E módszert ugy alkalmazták, hogy már a kiinduló helyzetre 1976-ra sem a tényleges családösszetételt vették alapul, hanem az előbbi|kben részletezett és feltételezett struktúrát, így a kiinduló lakáshiány mértéke is kb. 40.000rel több, mint k ténylegesen statisztikailag kimutatható hiány. ! A tervezés során azt a feltételezést fogadták el, hogy az igy kialakuló oealádstruktura igényeinek kielégítéséről kell gondoskodni. Tehát sok és viszonylag kisebb lakás épitése indokolt. A lakásépítési szükséglet megállapításához szükség volt még a bontandó lakások számának becslésére. Ezt a lakásállomány évi 1,2 %-ában határozták meg. Mindezek eredményeképpen a 15 éves prognózis 35o- 38o ezer lakásépítési szükségletet mutatott ki. Fővárosi számitás A Fővárosi Tanács apparátusában végzett számitás egészen más szemléleti alapból indult ki: A jelen helyzet és a legutóbbi évek fejlődésének értékelése azt mutatja, hogy a családegységek átlagos nagysága rendkivüli mértékben lecsökkent / 2,3ő főre /. Ennek oka sok tényezőben található /életcélok megvalósítása, a korszerű életmódra törekvés, stb./ de az okok között kiemelkedő helyet foglal el a lakáshelyzet megoldatlansága. Ezt a feltételezést szociológiai vizsgálatok támasztották alá, mely szerint az érintett családok által helyesnek tartott gyermekszám döntően a lakáshelyzet megoldatlansága miatt nem valósul meg. 53