MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-18 544. öe. - 1978_VB 544/56

12 i i jelenleg a komfort nélküli lakésok száma 2oo.ooo-re tehető. \ \ ) A lakásfejlesztés! tevékenység társadalmi hatása I A lakásfejlesztés! tevékenység pozitiv társadalmi hatá­sai: - A rendkivül súlyos mennyiségi lakáshiány mértéke kis­sé, aránya lényegesen csökkent. - A minőségi igények kielégitósét mutatja, hogy Budapest lakosságának 1/4-e költözött uj lakásba. - Az újonnan épült, főleg az állami lakásépités kereté­ben megvalósult lakások felszereltsége magas szinvo­nalu, az igényeket általában kielógiti. - A lakásviszonyokban a szocialista társadalom fejleszté­si célkitűzéseivel megegyezően kiegyenlitődés követke­zett be, a munkáscsaládok lakáshelyzete gyorsabb ütem­ben javult, mint a többi társadalmi rétegé. A lakáshelyzet problémái a jelenlegi helyzetet jellemző súlyos lakáshiányból erednek: - A fiatal családok önálló lakáshoz jutása jelentősen fejlődött, de az uj lakások mérete szűkös és ez gátol­je a születések számának a népességi reprodukcióhoz szükséges méretű növekedését, - A munkáscsaládok lakáshelyzetének javulása belső ellent­mondásokhoz is vezetett. A munkások egy része korszerű, uj lakásban lakik, más része viszont a régi lakásállo­mány legrosszabb minőségű lakásaiban él. - A lakásépités térbeli aránytalanságai miatt ós a lakás­elosztás mechnaizmusa vitatható elemeinek következtében társadalmi szegregációs jelenség bontakozott ki. Az uj lakótelepeken a fiatal családok, a társasházas terüle­teken az értelmiségiek, a pesti családiházas kerületek­ben az alacsonyabb végzettségű munkáscsaládok koncentrá­lódnak, a belső pesti városrészek társadalmilag is el­S£

Next

/
Oldalképek
Tartalom