MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-18 544. öe. - 1978_VB 544/26

3 Az épitések és bontások eredményeképpen a lakásállomány 156.ooo-rel növekedett, az egyszobás lakások aránya 60 %-ról 43 %-ra csökkent, a három és több szobás lakások aránya 8,6 %-ról 16 %-ra növekedett. Az állami lakásépitós egyre inkább lakótelep formájában valósult meg, ós az egyes lakótelepek nagysága is növe­kedett, 1961-1975 között 92.651 bérlemény kerül felujitásra, en­nek több mint fele a II. ötéves tervben valósult meg. Ez a helyreállitás jellegű felujitás azonban az épületek ál­lagát csak részben javitotta, az épületek valamennyi fő szerkezeti elemére kiterjedő teljes felujitás a IV. öt­éves terv során bontakozott ki. A 15 év során Budapest lakosságszáma 27o.ooo fővel növe­kedett, döntően a bevándorlás következtében. Az átlagos családnagyság 2,54 főről 2,36 főre csökkent, ebben az ala­csony születés-számnak és a korösszetétel eltolódásának volt elsődleges szerepe. Ennek következtében a lakásállo­mány növekedése az eredendő lakáshiány mértékét kis mérték­ben tudta csökkenteni. így jelen helyzetünket a még min­dig társadalmi méretekben jelentkező nyomasztó méretű la­káshiány jellemzi. Megjegyzés: Az elmúlt 15 év lakásfejlesztésének értékelé­sét az l.sz, melléklet tartalmazza. 2./ A lakásszükséglet várható alakulása 199o-ig A lakásszükséglet távlati alakulásának tervezésénél sok a bizonytalansági tényező. A lakosság számának és család­összetételének alakulása több olyan meghatározótól függ, melyek kihatásait pontosan lemérni nem lehet, ezért a szá­mitások eredménye a változások várható tendenciáit jelöli meg. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom