MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-04 543. öe. - 1978_VB 543/39

- 3 A Fővárosi Tanács és a kerületi tanácsok javították a raunkáskerületek intézményi ellátottságát, hatékonyabb munkásművelődési formák kidolgozására ösztönözték a közművelődési intézményeket, fejlesztették módszertani segítő tevékenységüket, erősítették üzemi és tömegszervezeti kapcsolataikat. Az elért eredmények mellett a munkáskerületek intézményi és szakember ellátottságában változatlanul gondok jelentkeznek. A tanácsi népművelési apparátusok - részben kis létszámuk, részben az üzemek tartózkodása miatt - nehezen tud- ják az üzemen belüli közművelődési munkát befolyásolni, és ott állami irányító és ellenőrző feladatuknak eleget tenni. A munkasmüvelődés üzemi irányításában különösen a közművelődési törvény megjelenése óta, megnövekedett a helyi állami vezetők felelőssége. A szaktárcák segítésével elkészültek az éves és a középtávú közművelődési tervek, amelyek összhangban a vállalat termelési követelményeivel, egységbe foglalják azokat az oktatási, közművelődési feladatokat, amelyeket a vállalati dolgozók általános és szakmai műveltségének emelése terén el kell érni. A tervek nagy többsége azonban - főleg a kisebb üzemekben oktatáscentrikus, a közművelődés komplexitása nem jut kifejezésre bennük. A SZOT Elnöksége és az Országos Közművelődési Tanács 25002/1976-os határozata értelmében megalakultak a vállalati művelődési bizottságok, amelyelmek a helyi közművelődési feladattervek végrehajtásában koordináló és tanácsadó szerepet kell betölteniük. A kezdeti nehézségek miatt - a határozatot késve követte a tárcák és az ágazati szakszervezetek intézkedése, segítsége; a vállalati vezetők a szakszervezeti bizottságoktól várták a megalakítás kezdeti lépéseit - az üzemi művelődési bizottságokkal gyakorlatilag 1977. év végétől számolhatunk. Munkájukban jelenleg még csak a koordinációs tevékenység és az oktatási feladatok fokozottabb figyelemmel kísérése áll előtérben. 33