MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-10-04 543. öe. - 1978_VB 543/7

- 6 ­Dienes Béla: A határozatra szükség volt. Az amatőr mozgalommal kapcsolatban elmondja, hogy a felszabadulás kor a vasasoknál 70 volt a kórusok száma, ma 7. Ez a tendencia a többi ágazatra is érvényes. A szakmai középkáder képzésnek nagymértékű lefejezése az, ha valaki technikumot végzett, attól még nem lesz technikus. A gimnázium elvégzése után két évet kell még tanulni, ahhoz, hogy valaki technikus legyen. Az emberek nagyon kis része fo­gadja el, hogy ha iskolába iratkozik, akkor jobb szakmunkás lesz. Az új, korszerű technológia megtanulása iránt viszont van érdeklődés. Aki az 5-8 évenkénti továbbképzési időt meg­határozta, az nem gondolta kellően végig.Elég specifikusan tagozódnak, mást kell tudni a szakmunkásnak ugyanabban a szak­mában a Csepel Müvekben és mást az Izzóban. Nem okvetlenül az üzemi vezetőkben kell keresni a hibát. Egész Budapesten 47 ezer ember tanul. 12 és félezer per év, aki -alamilyen iskolai végzettséget szerez. Nem kevés ez? ^ Egyetért azzal a megállapítással, amely a munka becsületét érinti, mert valahogy ennek a becsületét nem adják meg. Király Andrásné: A jelentésben elsősorban a hagyományos eszközöket vették számba, s ott is elhagytak olyan témákat, mint a televízió, rádió, vagy a könyvforgalom és a vásárlások mértéke. Jelentősen növekedett az utóbbi időben az üzemekben az ama­tőr mozgalom. Egyetért azzal, hogy a teljesebb élethez kell megteremteni - a munka mellett - azokat az eszközöket, lehetőségeket, amelyek közül válogatva, Örömtelibb élet alakul ki. A kíná­latban következett be változás az elmúlt években. A TIT gyö­keres változásokat hajtott végre. Minden szinház törekszik arra, hogy aakerületekkel, üzemekkel kapcsolatot teremtsen. Bérletrendszert építenek ki. A kultúrát szervezetre épülten kell adni, mert enélkül nincs eredmény. Ezért kulcskérdés a brigádok belső élete és munka melletti kulturális lehető­ségek biztosítása. Itt még sok a formalitás. Buda- esten ma már nem termelődik újjá a 8 általánost nem vég­zettek száma. Amellett, hogy fontos eredmény, furcsa követ— kezménye van: a Fővárosi Tanács örül ennek az eredménynek és kevesebb energiát fordH arra, hogy a budapesti munkásság egé­szét tekintve nagyon minimális mértékben csökkent a 8 általánost el nem végzettek száma. Illúziókat tápláltak, azt hitték, hogy a hagyomány nélküli forma bevezetése az emberek tömegeit fogja a vizsgázók soraiba állítani. Ebből le kell vonni a következ­tetést. A munka szinte egészében az üzemekre hárul, s itt kifá­radás van, unják ezt a feladatot. Felvetődik részükről, hogy ezt a feladatot a közoktatás oljda meg, s ők hadd foglalkozza­nak a szakmunkásképzéssel. Miután visszaesés mutatkozik a 8 általános el nem végzettek beiskolázási adataiban, sem a Fővá­rosi Tanács, sem az illetékes társadalmi szervek nem mondhat­nak le ennek a feladatnak a folyamatos és intenzív viteléről. Elsősorban a textiles üzemekben növekszik a "keresztesek" száma, akik nem tudják a nevüket aláírni, pl. a IV. kerület egyik ilyen üzemében 60 analfabéta van. 'X

Next

/
Oldalképek
Tartalom