MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-09-20 542. öe. - 1978_VB 542/6

-<rKelemen Lajos; A Fővárosi Tanács apparátusában hivatalosan kb. 35-^0^ember tud az átszervezésről, azok az emberek, akik az előkészitő munkában korábban részt vettek, ezen túlmenően 6 kerületi tisztségviselőt vontunk be a munkába. Ezt az előterjesztést természetesen ők nem ismerik. Megitélésem szerint Budapesten hivatalosan 8 ember tudja, hogy ilyen előterjesztés készült a VB. elé. A kerületi vezetők nekünk is feltesznek kérdéseket, de egyetértek Molnár elvtárssal abban, hogy csak a Politikai Bizottság döntése után szabad a kerületekkel megbeszélni. Ami a fejlettségi szintet illeti: jelen pillanatban a 22 kerületben különböző alap-ellátás vonatkozásában - mint pl. az iskola, óvoda, egészségügy - az átszervezéssel nem tudjuk megoldani a problémákat, ez nem is cél. De az uj alapelvek kritériumai között benne van, hogy az alap-ellátás szintje hasonló legyen, mint az előző körülmények között. Hozzáteszem, hogy lesznek azért feszültségek. Egy más dolog az, hogy majd a VI. 5 éves tervben és azt követően a kerületek ellátási mutatóiban a Fővárosi Tanács kereteit hogyan használjuk fel a szintkülönbségek kiegyenlitésére. De hozzáteszem, hogy 2000-ben is lesznek a kerületek között különbségek, mert olyan ellátás, mint pl. a belvárosban sosem lesz pl. a XVII. kerületben, ez nem is célunk. Sok alternativa felmerült: pl. olyan is, hogy a külső kerületekben hagyjuk meg az önkormányzatot, felmerült az is, hogy hozzunk létre egy fővárosi központi kerületet stb. Az is felmerült, hogy 7 vagy 11 kerület legyen-e? Raft Miklós: Egy fokozatos fejlesztés tanúi lehetünk a városhálózat fejlesztésével, járások megszüntetésével. Most a fővárosban történik ilyen fejlesztés. Ezek az átgondolt lépések azt célozzák, hogy a közigazgatás igazodjék a gazdasághoz. Rácz Sándor: Kelen és Raft elvtársak is kitértek arra, hogy szinkronban kell lenni az országos és budapesti fejlesztésnek. Az országos szintű kutatással és politikai döntéssel előbbre tartunk, mint a budapestivel. Országosan a kutatás befejeződött, lezárult. Ennek eredményeit a Politikai Bizottság két alkalommal is tárgyalta, Budapest esetében ez nem történt meg. Sajnos itt késésben vagyunk, amire Molnár elvtárs Is utalt kiegészitőjében. Az 1973-as határozat után az utóbbi években indult meg egy erőteljesebb munka. Országosan politikai döntés van, hogy perspektívában a 3 lépcsős rendszerről a 2 lépcsősre kell áttérni. Ennek érdekében gyakorlati lépések történtek. A járások száma 30 évvel ezelőtt 150 volt, ez az utóbbi időben felére csökkent. Ezen túlmenően az elmúlt években a járási választott tanácsi testületek megszűntek és maradt a megyei és községi szint. A Politikai Bizottság azt is kimondta, hogy a járási szervezetekre még több évig szükség van. Bizonyára tudják az elvtársak, hogy több szocialista országban megszűntek a járások és a gyakorlatban ugy néz ki, hogy ez a rendszer jól bevált. G