MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978

1978-09-06 541. öe. - 1978_VB 541/30

- 6 ­szervezés színvonalának emelésével csökkenteni igyek­szik a túlórák mennyiségét. Ezen intézkedések hatása már kedvezően érzékelhető az 1978. I.félévi fluktuációs, bér­szinvonali, tulórafelhasználási és egyéb munkaügyi ada­tokban, valamint a vállalati normák és normativák kor­szerűsítési folyamataiban. Az I.félév kedvező adataiban nagy szerepe van a vállala­ti munkaversenynek. A vállalat 4oo munkabrigádja közül 3o7 érte el a szocialista cimet, 55 brigád pedig több izben is elnyerte az aranykoszorus fokozatot, 9 brigád elérte a vállalat kiváló brigádja, 1 brigád pedig az, Ágazat Kiváló Brigádja kitüntető cimet. Az I. félév fon­tosabb termelési, létszám, bér és túlóra adatait a 3.sz. melléklet szemlélteti. A vállalati intézkedések - a jelenlegi munkaerőbelyzet­ban - nem szüntethetik meg a tényleges munkaerőhiányt, ezért a jövedelemnövelési és bérgazdálkodási teendőkön kivül keresni kell az iparitanulók és a betanitott mun­kások képzésének hatékonyabb formáit, valamint a műszaki fejlesztésben döntő szempontként kell érvényesiteni a termelés élőmunka-szükségletének csökkentését. A munkások megtartása érdekében a dolgozók lakásigényé­nek kielégitésére kell törekedni, ezért növelni kell a munkás- és társasház építésre fordítandó erőfeszítéseket , és ehhez elő kell teremteni a pénzügyi erőforrásokat. A vállalati feladatok teljesítése érdekében továbbra is biztosítani kell a vezényelt munkaerőt. A téli hónapok létszámellátási gondjainak megoldására az irányított lét­számnak az általános munkaidőrendhez és a rugalmasabb erő­átcsoportositások követelményeihez való igazodására EVM és HM intézkedéseket kell tenni. A honvédség mellett a későbbi években is szükségesnek látszik a vidéki építő­mesteri, szak- és szerelőipari kapacitásoknak szervezett rendszerben történő fővárosi foglalkoztatása. A vállalati munkaerő- és bérhelyzet néhány adatát a 4.sz. melléklet foglalja össze. d/ A vállalat pénzügyi és forgóeszköz-gazdálkodási helyzete A folyamatos gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi feltétele­ket a Magyar Nemzeti Bank, a PM és az ÉVM egyetértésével 1976-ban rendezte. Az intézkedés az államkölcsön tartozások egy részének átütemezésével, középlejáratú hitel folyósí­tásával és tartalékalap igénybevételi lehetőséggel bizto­sította a vállalat folyamatos fizetőképességét. A tartós eszközlekötés alakulását az 5.sz.melléklet mutat­ja be, amelyből megítélhető, hogy a rendezés ellenére is csak rövidlejáratú hitelek további igénybevételével képes a vállalat a termelési feladatait végrehajtani. Évente át­lagosan mintegy 5oo millió Ft a hitelszükséglet, de az év­közi maximum esetenként megközelíti a 8oo millió Ft-ot is, melyeknek a kamatkihatása 5o-8o millió Ft között szóródik. 3o

Next

/
Oldalképek
Tartalom