MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1978
1978-08-23 540. öe. - 1978_VB 540/30
- 3 zások keretében megvalósuló budapesti fejlesztésekre a tervezett 12,8 milliárd forint helyett 14,6 milliárd forintot, a célcsoportos és egyéb tanácsi beruházásokra pedig a tervezett 61 milliárd forint helyett 64 milliárd forintot használjunk fel a tervidőszakban. /Részletes adatok az l.sz. táblázaton./ A nem beruházási célú felhasználások is növekszenek, melyek közül a legjelentősebb a lakóházfelujitás növelésére /Rákóczi uti sortatarozás, stb./terven felül túlnyomórészt belső átcsoportosításból nyújtott mintegy 3oo millió Ft támogatás. Az V. ötéves tervfeladatok végrehajtásának elemzése során vizsgáltuk, hogy a beruházási forrásnövekmény lehetővé teszi-e az eredetileg tervezett naturális mutatók megvalósítását. Megállapítottuk, hogy két kivételtől eltekintve a jóváhagyott ötéves tervünk naturális előirányzatai teljesíthetők, bár több területen csak jelentős erőfeszítésekkel és az előirányzatok alsó határainak színvonalán. A két kivétel: a telepszerű magánerős lakásépités, valamint a kereskedelmi és szolgáltató hálózat fejlesztése. A többi ágazatokban elérjük a terv eredeti naturális előirányzatainak alsó határát, illetve különböző mértékben meg is haladjuk azt. Néhány ágazatban megközelítjük a felső határt is, sőt egy-két esetben azt várhatóan tul is teljesitjük. A terv fő arányait tekintve tehát lényeges módosulás nem várható. A kisebb arányváltozások két dologra vezethetők vissza. Egyrészt az elmúlt két és fél évben bekövetkezett és a továbbiakban is várható beruházási árszinvonal növekedésre, ami a belső arányokat is befolyásolja. Másrészt a korábbinál rugalmasabb gazdálkodási gyakorlatra, mely szerint - a műszaki megvalósítás figyelembevételével - folyamatosan átcsoportosításokat hajtottunk végre annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket összességében és hatékonyan felhasználjuk. A konkrét fejlesztési feladatok között nagyságrendjét és társadalompolitikai jelentőségét tekintve is a lakásépités a legnagyobb, hiszen a fejlesztési célokra rendelkezésre álló eszközeink 52 %-át erre használjuk fel. 2o