MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-06-01 508. öe. - 1977_VB 508/8

- 6 Molnár Endre elvtárs; a jelentéssel egyetért. A vitához kapcsolódva vet fel néhány kérdést. Tapasztalata szerint a kerületi pártbizottságok és tanácsok vezetői között a kapcsolat jó, elvi alapokon, jól érvényesül a pártvezetés irányitása a tanácsi munkában. Mégis indokoltnak tartja azt, hogy megjegyzi az anyag ez nem egészen azonos módon, a különböző kerületekben kicsit eltérően érvényesül. Azon tul, ami a helyi adottságokból és emberi különbségekből adódik, amelyek a munkából soha nem küszöbölhetők ki és hatást gyakorolnak a munkára, van olyan kerület, ahol a kerületi pártbizottság olyan intenziven és közvetlenül foglalkozik különösen fejlesztési problémákkal, hogy nem tudjuk néha ki a tanács elnöke. Más kerületekben viszont olyan mértékű önállósággal dolgozik a tanács és elháritja a kerületi pártbizottság közvetlen részvételét a városi, gazdálkodási ügyekben, hogy csak általánosságokra és formaságokra korlátozódik az állásfoglalás. Kiemeli, ez a megfogalmazás igy túlzás, de ebből érzékelhető, hogy mire gondolna, amikor eltérő módszerekről beszélnek. A 6. 2. bekezdésével kapcsolatban elmondja, általánosságban ezt lehet megállapítani, hogy a pártbizottságok és a tanácsok a főváros V. ötéves tervében előirányzottaM egyetértenek. Az a véleményük, hogy az V. ötéves terv számotvetett a kerületek konkrét helyzetével amikor az egységes fővárosi tervet kidolgozta, s ezen belül differenciált is. A probléma a nézőpontokból adódik, és a terv végrehajtásának gondjaiból vetődnek fel a konfliktusok. Egyszerüsitve: a főváros V. ötéves terv végrehajtása szemszögéből nincs érdemleges jelentősége, hogy valahol megépül egy ABC áruház, de helyileg az lehet rendkivül éles probléma. S amikor ilyen ügyben kellően gyors reagálást nem tapasztalnak a szakigazgatási szervek részéről, akkor abból adódnak a konfliktusok, politikai jellegű problémák. S a tapasztalat az, hogy ha ilyen ügyekben a szakigazgatási szerv fordul a megfelelő fővárosi szakigazgatási szervhez, nem talál olyan, fogadtatásra, mint amilyent a kerület vár. De ha ilyenkor az első titkár lép közbe, gyorsan sikerül az ügyet a holtpontról kimozditani. Ebből adódik olyan következtetés, olyan kerületben, ahol a kerületi pártbizottság passzrv) nehezebben mennek az ügyek és forditva jobban. A kapcsolatokban nem a főváros vezetői ellen merülnek fel problémák, de a szakigazgatási szervekkel szemben igen. Kifejti továbbá a pártirányitásban. a kerületekben tiszteletben tartják azt az elvet, hogy a kerületi tanácsokat nem a pártszervezet irányitja, hanem a választott testületek. S ebben a munkában a kerületi testületeknek kell segítséget adjon a kerületi pártbizottság apparátusa, az adm. előadó is. Igaz az, hogy helyenként az^adm. előadók nem tudják ezt a segitséget adni. Ahol az adm. előadó minden adm. szervvel foglalkozik, hozzátartoznak a körzetek, s ő a szakelőadó, olyan terhet jelent, amit egy anVber nem tud elvégezni. Nem érvényesül minden kerületben az az elv, hogy a BPB és a KB felépítéséhez alkalmazkodjanak a munkamegosztások. Ahol két ember foglalkozik ezzel a területtel jobb a helyzet. A javaslat arra vonatkozik, hogy figyelembe véve a kerületek helyzetét, sajátosságait, tisztább vonalakat kell teremteni annak •