MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-05-04 506. öe. - 1977_VB 506/10

-8 Nagy Tibor: Ha az elmúlt év tagfelvételi számait is vizsgáljuk, akkor összességében pozitivnak értékelhető az itt végzett munka. Az a számokból is érzékelhető, hogy itt Budapesten a konfliktusok élesebbek, mint máshol. Természetesen akkor, amikor megállapitjuk, hogy Budapesten megfelelőek a számok, néhány összefüggésre érdemes azért odafigyelni. Egyik ilyen kérdés, hogy országosan a fizikai dolgozói arány csökkenése megállt. Budapesten viszont folytatódott. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy Budapest esetében, amelynek adott a munkás jellege elviselhető-e hosszabb távon ez. Az országos átlagtól ugyancsak eltér a 30 éven aluliak számarányának alakulása. Ebben az 50 c

h körüli arányban a kongresszus állásfoglalása sem érvényesül. Érdemes gondolkodni a szellemi kategória számarányán is. Ebben a pártbizottság vezetőivel is érdemes vitatkozni. Azt mondják, hogy nincs lehetőség konkrét, adott szellemi értelmiségi felvételére. Ha azonban konkrétan a számokat nézzük, azt látjuk, hogy a felvettek nem a szellemi dolgozókból kerülnek ki, hanem 11 %-a adminisztrációval foglalkozik. Az is elgondolkoztató, hogy a tagfelvételi tevékenység ugy alakul, hogy a felvettek 40 %-át az utolsó negyedévben veszik fel tagnak, - van ennek olyan ize, hogy a tervet teljesiteni kell, s félő, hogy ilyenkor a minőségi követelmények nem nagyon érvényesülnek. Az anyagban van egy olyan raegállapitás, hogy "probléma, hogy az alapszervezetek 31 %-ában nem vesznek fel tagokat". Ezt igy értékelni nem lehet, mert van egy csomó hely, ahol nincs is tagfelvételre lehetőség. Ha általában mondjuk, hogy az alapszervezetek 31 %-ában nem volt tagfelvétel, mindenki magára veheti. A munka tartalma tekintetében vannak szemléletbeli, felfogásbeli problémák és a figyelmet erre kellene összpontosítani. Azzal szeretném kezdeni, ami a jelentésekben nem szerepel, de a XI. kongresszus határozataiból egyértelműen következik: a minőségi követelmény előtérbe kerülése. A tagkönyvcsere kapcsán a pártból kikerültek jelentős része /13 %/ olyan, akit 1971 után került be a pártba. Ezt nem l&et másképpen felfogni csak ugy, mint tagfelvételi munkánk selejtjét, nem fontoltuk meg, hogy alkalmas-e a párttagságra az illető, vagy sem. Tul azon, hogy a kongresszus egyik legalapvetőbb mondanivalója volt, a tagkönyvcsere tapasztalatai is arra intenek bennünket, hogy ezt a kérdést alaposabban kellene megfontolni. Másik ilyen probléma a számszerű előirások értelmezése. Vannak olyan megfogalmazások, amelyek nem teljesen felelnek meg a KB. AO