MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-04-20 505. öe. - 1977_VB 505/32

- 5 vagy inkább materialistának /1966-ban 77 %/. Tendenciájában ezzel egybevág az, hogy mind 1966-ban, mind 1975-ben a hallgatók kereken 60 %-a nagyon szükségesnek, vagy szükségesnek tartotta, hogy a mérnök marxista világnézetű legyen. A hallgatókról a politikai munka és a marxizmus oktatása során nyert összbenyomás megerősiti ezt a képet. A szocializmust, mint eszmét és társadalmi rendszert hallgatóink ter mészetes életfeltételnek tekintik. A politikai- és közéletre tett kritikai megjegyzéseik a szocializmus'eszméinek tisztaságába vetett hitet hordozzák magukban, ugyanakkor gyakran a valóság és az összefüggések nem kellő ismeretét tükrözik. A hallgatók erkölcsi megítéléséről kialakult különböző vélemények megegyeznek abban, hogy erkölcsi felfogásuk, magatartásuk alapjában egészséges. /Pl. a már emiitett 1975. évi felmérés során a legpozitívabb válaszalternatívát, a "küzdj

< magad és a társadalom javára" célt a megkérdezettek 74 %-a jelölte meg, az "anyagi jólét" fe'lfogást csak 2 % vallotta./ Ugyanakkor több lényeges erkölcsi vonásuk magán visel hibás erkölcsi jellemzőket /pl. tanulmányi fegyelem lazaságai; minimális vizsgaeredmény célkitűzése; .a puskázás; hamis orvosi igaz-olás "bocsánatos bün" felfogás, stb./. Ezt az is kiváltja, hogy a hallgató nem mindig azt tapasztalja az életben, amit az oktatók erkölcsösként tanitanak. A pozitív vonások mellett az ellenséges ideológiák hatása változatlanul érzékelhető. Még mindig hallgatóink kb. 15 %-a idealista, vagy "inkább idealista" világnézetűnek jelölte meg magát, amiből az őket korábban ért és jelenleg is érő kedvezőtlen hatásokra következtethetünk. Szórványosan találkozunk a konvergenciaelmélet megnyilvánulásaival, a technika szerepét egyoldalúan kiemelő, technokrata nézetekkel. E nézeteken belül néha szélsőséges, az értelmiség szerepét eltulzó, anarchista, álforradalmi megnyilvánulások is megfigyelhetők. A hallgatók hazafisága, internacionalizmusa általában megfelelő, de a felületes ismeretek, s főleg a személyes élmények hiánya - még a politikailag legképzettebbek körében is - gyakran szül sajátos, naiconalista jellegű megnyilvánulásokat. Hazafias nevelésünk fő hiányossága a személytelen, száraz, az érzelmi tényezőt nem kellően figyelembevevő propagandamunkánk. Egyes jelekből a vallásos propaganda jelenlétére következtethetünk, bár egyes szélsőséges esetektől eltekintve gondunk inkább a vallás formai jegyeinek /keresztelő, esküvő, stb./ megnyilvánulásaival van. A felsorolt negativ vonások nem gyengitik annak az alapvető megállapításnak a helyességét, amelyet 19 75. évi küldöttértekezletünk a következőképpen foglalt össze: "... az elmúlt négy év során hallgatóink sokoldalú fejlődéséről adhatunk számot, pártunk általános politikája és az egyetemi nevelési tényezők együttes hatására hallgatóságunk is politikusabbá vált." 3Z