MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1977

1977-04-20 505. öe. - 1977_VB 505/14

_ 11 _ Ezek mellett van néhány dolog, ami a Műegyetem fejlődése, munkájának javitása szempontjából fontosnak bizonyul. Utalt erre Dienes elvtárs is és én azzal egyetértek. A népgazdasági egyensúly alakulásában ennek a folyamatnak meghatározó szerepe van. Ez a folyamat egy állandó, a külső hatásokra reagálni tudó magatartást követel. Mi az egyetemi képzés feladata? Olyan kommunista szakemberek nevelése, akik az ipar parancsnokai, akik ezt a területet értik nemcsak részleteiben, hanem komplexen. Az az érzésem, hogy az erre való felkészítés - pl. a marxizmusleninizmus oktatása - jóval hatékonyabb lehetne. Ezért a szakmai képzésben is döntő, hogy a hallgató képességét, az újhoz való alkalmazkodását fejlesszük. Hosszú évekre problémát fog okozni, ha jelenlegi rendszerünkön nem változtatunk. A műegyetemi oktatók többsége az egyetem elvégzése után válik oktatóvá. Célul kellene kitűzni, hogy mérnöki tárgyat olyan szakemberek oktassanak, akik mögött konkrét ipari gyakorlat áll. Megnéztem több külföldi egyeteEien ezt a kérdést. A professzorok többsége 20-25 óvig az iparban dolgozott, s csak azután lett professzor. Nagyon segit már az is, amir Ernszt elvtárs elmondott, szerintem inkább 3 évre kellene ilyen cseréket végrehajtani az egyetem és üzemek között. Teljesen átállni persze nem lehet, de lényeges volna az ipari gyakorlattal rendelkező oktatók beállítása. Az sem helyes szerintem, hogy az egyetemen folyó kutató munkát a teljes spontaneitás jellemzi, mint ahogy az sem helyes, ha szigorú szabályok kötik ezt meg. Maximálisan el kell ismerni a létjogosultságát olyan kutató munkának, amely az egyes szaktárgyak oktatásához teremt teret. A határozati javaslatok tartalmi részével nem vitatkozom, de azt hiszem rövidíteni kellene. M