MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976

1976-06-16 484. öe. - 1976_VB 484/29

- lk ­valóra váltásáért cselekedni. A közgazdasági rjzemlélet alakulását befolyásolja a gazdasági helyzet, a propagandamunka hatékonysága, a köz­gazdaságtudomány állapota. Az utóbbi esztendó'kben elért ku­tatási eredmények ellenére alaposabb kifejtésre várnak olyan kérdések, mint pl. a szocialista tulajdonformák fejlesztése, az áru-, áruviszonyok, értékkategóriák szerepe a szocialis­ta tervgazdálkodásban, a szocialista életmód és fogyasztási modell kérdései, a fejlett szocializmus jellemzése stb. A közgazdasági szemlélet túllépett a munkapad, a vállalat körén. Párttagjaink közül egyre többen érzik magu­kénak a népgazdaság gondjait, az érdekek ütközése esetében egyre gyakoribb a népgazdasági érdek érvényesítése. A gazdasági életünkről, népgazdaságunk fejleszté­séről kialakított vélemények jelentős mértékben függnek az egyes társadalmi osztályok, rétegek adott gazdasági helyze­tétől, életszínvonalától, társadalmi státusától, iskolai vég­zettségétől. A munkások a ielent és a jövőt általában optimis­tán Ítélik meg, az értelmiségiekre ez kisebb mértékben jellem­ző. A munkások állásfoglalása gazdasági kérdésekben inkább gyakorlati jellegű és ösztönös. A közgazdasági isme­reteik hiányosak, mégis élenjárnak a brigádmozgalomban, az ujitómozgalomban, a takarékosságban, selejtcsökkentésben, a minőség javításában, a gépkihasználás fokozásában stb. Az értelmiségi párttagok - főleg a közgazdászok és műszakiak ­tájékozottak a gazdasági kérdésekben. Nyomon követik a fon­tosabb párthatározatok, kormányintézkedések megvalósítását, ismerik a párt gazdaságpolitikáját. Általában tisztában van­nak a gazdasági növekedés alapvető tényezőivel, az újrater­melési fogamat egyensúlyi problémáiban is képesek eligazodni. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom