MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976
1976-06-02 483. öe. - 1976_VB 483/51
« r a minimálisra csökkenti. Az oktatás, nevelés, tudatformálás egyetlen szintjén, egyetlen formáján sem használjuk ki igazán a kínálkozó lehetőségeket az igaz hazafivá nevelésre. Hallgatóink zöme egyetért azzal, hogy az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz való viszony, ügy itélik meg, hogy hazánk és a Szovjetunió kapcsolatai mind kedvezőbbek. A Szovjetunióhoz való viszony a nemzetközi kérdések megítélésének alapja, a tájékozódás kiindulópontja lett. Nyilt szovjetellenesség nem tapasztalható, de sok az olyan megjegyzés, amely a Szovjetunió technikai szinvonalat, termelését, kultúráját lebecsüli. Értelmiségi hallgatók szóváteszik, hogy a tudományos információkban indokolatlanul túlteng a nyugati anyag. Az is előfordul, hogy nyugati folyóiratokból értesülnek a Szovjetunióban elért műszaki-tudományos eredményekről. Nem hat pozitivan, hogy a külföldi tanulmányutak túlnyomó része nyugatra szól. A szocialista országok közötti együttműködéssel, a KGST-ben való fokozottabb részvételünkkel egyetértenek, létkérdésnek tekintik. A KGST-n belül a Szovjetunió szerepét nagyra értékelik. A szocialista közösség érdekviszonyainak megítélésében kissé háttérbe szorul az összérdek elsőbbsége. Az érdekeket leszűkítik az összehangolás szintjére. Noha a hallgatók körében nincs nyilt szovjetellenesség, szélesebb körben mégis számolni kell az egykori szovjetellenes propaganda tudati maradványaival, amelyek ráépülnek a volt uralkodó osztály által hirdetett nacionalizmusra, a nemzetek közötti kapcsolatok eltorzított, burzsoá érdeket tükröző felfogására. Hasonló tényezőket figyelembe kell venni más szocialista országokkal kapcsolatban is. Különösen élesen fogalmaznak Romániával szemben, amelyben nemcsak jogos kritikával találkozunk, hanem erőteljes nacionalizmussal is. SA