MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976
1976-11-03 494. öe. - 1976_VB 494/15
- lk pártalapszervezeteknek, pártirányitását illetően. Rendezendő, hogy sokféle irányitásban kevesebbet nyújtunk, nem kapnak megfelelő eligazitást az alapszervezetek. Kerületi pártbizottságok Budapesten igyekeztek azon, hogy differenciáltabban próbáljanak ezen pártszervezetek felé iráijitó munkát végezni. Területi munkában külife-külön is egyes területekkel foglalkoznak a kerületi pártbizottságok. Titkári értekezletek rendszerében meghonosodott, hogy nemcsak össztitkári, hanem szakma területek szerinti csoportos titkári értekezleteket is tartanak. Ami a pártszervezetek ellenőrző, beszámoltató munkáját illeti, elterjedt az, hogy a kislétszámú pártszervezetekben a beszámoltatások nem pártvezetőségi ülésen, hanem taggyűlésen történnek. Mindez azzal is jár, hogy a taggyűlésen az állami vezetők nem olyan őszintén fogalmazzák meg a kérdéseket és problémákat mint kisebb testületek előtt. Azonkivülneg is sértik bizonyos mértékben a testületi hatáskört. Ebben a vonatkozásban tovább kell erősítenünk a pártszervezetek vezető szerepét. Nem szabad megengedni, hogy testületi ülésén- kerülendő témákat személyes kapcsolatok során folyósokon intézzenek el. A beszámoltatásoknál még mindig előfordul elég gyakran, hogy szakmai oldalról közelitik meg a témákat és nem politikai oldalról. A kádermunkával kapcsolatban: néhány helyen a vezetőségek összetétele az elmúlt években változott. Sok a pártvezetőségekben a vezető, állami beosztású egyén, pl: igazgató helyettes a pártalapszervezet szervezőtitkára stb. A későbbiekben több beosztottat kellene a pártvezetőségekbe választani. Ami a véleményezési jogot illeti a pártszervezetek élnek vele. Tapasztalatom szerint a tanácsi szervek jobban tiszteletben tartják a pártalapszervezetek hatáskörét mint a minisztériumok vagy egyéb állami főhatóságok. Iskolai területen gyakran előfordul, hogy igazgatói funkcióba pártmunkások kerülnek javaslatba. Ez általában nem hiba, de bizonyos mértékben leszükiti a választási és előrelépési lehetőségeket. Az iskolai pártszervezetekben a szubjektivizmus erősebb mint más területeken. Vannak természetesen intézmények, ámeneknek nagy tekintélyű vezetői nem szivesen fogadják el az alapszervezet ellenőrzését és beszámoltatási feladatát. Befejezésül: gondolni kell és megoldást kell találni a kislétszámú alapszervezetekre. A KB. Titkársága is felhivja erre a figyelmet. Vannak olyan területek, ahol elöregedik a párttagság. A pártnak hatással kellene lenni a párttagság utánpótlása érdekében, s fontos lenne a "fehér foltokat" - ahol nincsenek pártszervezetek - eltüntetni. Az anyagban az együttműködés szó egyébként nem helyes, mert a pártirányítás kérdésével összefüggésben nem beszélünk együttműködésről, mert ez a gyakorlati életben a partner fogalmával azonosul. Végül javasolni szeretném, hogy valóban helyes a titkársági állásfoglalást megvárja és a pártszervezetek feladataival kapcsolatos teendőket akkor dolgozzuk ki. A'
