MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1976
1976-10-20 493. öe. - 1976_VB 493/15
n csinálni, akkor az I. fejezetet el lehetne hagyni és csak a határozati javaslatot kiküldeni. Emellett még néhány dologra tért ki: a tudatosság, tudomány igénybe vétele nem szabad, hogy zavarjon - lénvegében a társadalmi tudományok igénybevételé/rol van szó, ezeket kell jobban behozni a pártmunkába, ezekkel lehet az szakszerűbb, konkrétabb. Szó van az osztályok együttműködéséről. A maga részéről nem vitatja azt, hogy itt milyen szinten van., de az apparátusokban a túlzott reszort szemlélet uralkodott el. Csak a kapott felada•tokban gondolkodnak, és nincs összefogás, irányitás, s ez nem szerencsés dolog. A pártoktatásnak, a művészeteknek isa párt politikáját kell szolgálnia. Véleménye az, hogy testületi döntések esetén a titkárok koordinációs munkáját is meg kell határozni. Felhívja a figyelmet arra, hogy testületi anyagoknál a jobb döntéseket kell elősegiteni a megfelelő informálódással. Ilyen, szempontból a testület ki van szolgáltatva az apparátusnak. A reális döntésekhez szükséges információkat kell hogy megkapják a testületi tagok. Felveti, hogy az anyag egy kis egyoldalúságot lát, sok a javaslat a demokratizmusra és kevesebb a centralizmusra, az egyéni felelősségre. A titkárok szerepét, felelősségét kellene fejleszteni, nekik kell gondoskodni a határozatok legeredményesebb végrehajtásáról. Kevesebb irásos munka, konkrétabb intézkedések és felelősségvállalás a fontos. Olyan anyagok ne kerüljenek testület elé, amelyekhez nincs szükség testületi döntésre. Pl. november 7. megünneplésére. Rámutatott Jakab elvtárs arra, hogy a kádermunkában az előkészités időszakában több személlyel is lehet és kell is foglalkozni, de a testület elé már csak egy, /esetleg kettő / megalapozott, jó előterjesztés kerüljön. A beleszólás kérdését illetően elmondotta, lépéseket kellene tenni, hogy az összes párttag beleszóljon bizonyos kérdésekbe. 1956 után igen sok kérdésben az egész párttagságot megkérdezték. Ezzel a módszerrel továbbra is élni kellene, de időszerű lenne az is, hogy a végrehajtás dolgát is megkérdezzék a párttagságtól. Egyetért azzal, hogy a kritika, önkritika kérdéséről szólni kell. A társadalmi, közösségi kritikát kellene lőtérbe helyezni. A kádermunkával kapcsolatban felveti, a szubjektivizmusról mindenképpen szólni kell, mert az a véleménye, hogy ez erősödött. A demokratizmus a kádermunkát neheziti, mégis fontos, hogy sokkal több érvet, javaslatot szerezzenek be. Felveti még a hatáskör kérdését. Vannak rá példák, hogy a hatáskört nem tartják be, a hatásköri túllépés pedig igen veszélyes dolog. Ugy gondolja, szólni kell a káderképzésről, a tartalékok képzéséről is. A határozatok végrehajtásával kapcsolatban a vitában szó volt arról, hogy alkotó hozzáállást kell megválósitani, dellépni a formalizmus ellen. Van sok példa arra, hogy a határozatokkal kapcsolatban egyesek szavakban egyetértenek, de ha az saját helyzetére, üzemére vonatkozik, sok a magyarázkodás a végre nem hajtást illetően. Itt már az érdekek ütközéséről van szó, amit a pártszervezeteknek kell feloldani. A vezetőktől a szavak és tettek egységét kell elvárni, és igen fontos az, hogy a vezetők önmagukkal szemben legyenek igényesebbek és akkor ez meglátszik a területükön is. A tömegek közötti együttlét tekintetében véleménye az, ehhez megfelelő adottság kell, probléma-érzékeny emberekre van szükség. v* fe #í , továbbá » h °gy a tömegszervezetekkel kapcsolatosan a 15. oldalon igen kevés szó esik. A$
