MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1975

1975-12-05 470. öe. - 1975_VB 470/29

- 6 ­Az aktivisták nevelő szerepe a szocialista brigádokban a kongresszusi versenyszakaszban bővült. A brigádok, a műhely, üzemrósz gondjainak, feladatainak megoldásában közvetlen fele­lősseget vállalnak. A kommunista szombatok célja, szervezettsé­ge javult, a résztvevők száma /a vezetőké is/ emelkedett. A ETSZ-szervezetek irányításával a fiatalok különböző akciókat kezdeményeztek, nőtt az ifjúsági brigádok száma. A dolgozók, a párttagok szüntelenül jelzik a munkafelté­telekben, a termelési folyamatokban, a vezetői tevékenységben jelentkező zavarokat, hibákat. Az intézkedések gyakran késnek. Rendkívül erős elvárások vannak a hatékonyabb pártirányitás, a vezetői munka demokratizmusa, az üzemi-"munkahelyi légkör javí­tása iránt. E kongresszus által kiemelt kérdést a pártszervek is a helyi fejlődés kulcstémájának tartják. Az üzemi demokrácia tartalmi továbbfejlesztésének feladataira különböző intézkedé­sek születtek. Rendszeresebbek a termelési, a szocialista bri­gádvezetői tanácskozások, a nők,fiatalok képviselőivel tartott konzultációk. Egyre több vállalatnál vonják be az Igazgatói Ta­nácsba a munkások képviselőit. Kibontakozóban van az a törekvés, hogy a "termelési tanácskozás" jellegű taggyűlések helyett a párttagok az üzemi demokrácia fórumain, a dolgozók előtt lép­nek fel észrevételeikkel, javaslataikkal. A pártszervezetek, gazdasági vezetők,tömegszervezetek között nagyobb az összhang. A politikai koordináció erőteljesebb. Több helyen érdemben fog­lalkoznak a hatékony irányítás időszerű helyi feladataival. Mint mindig, ugy most is, ha a munkafelfogás változtatásának szüksége lép fel, felbukkannak a végletek. Érzékelhető, hogy helyenként az operativitást azonosítják az indokolatlan beavat­kozással, a felelősség hibás megosztásával. A gyors intézkedé­sekre hivatkozva, engedményeket tesznek a. kollektív vezetés ro­vására. Előadódik, hogy a gyakorlati teendők megítélésében a na­pi politikai, vagy szűk gazdasági célok kerülnek előtérbe. Újra és újra védekezni kell a helyi sajátosságok, érdekek eltúlzása, a központi akarat végrebajtását la.ssitó tényezők ellen. Eem egy­szer találkozni a határozatok alkotó megvalósítása helyett azok­nak a valóságra való erőszakolásával. zs

Next

/
Oldalképek
Tartalom