MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1975

1975-08-29 461. öe. - 1975_VB 461/38

2{o évenkint, ez már a fejlettebb országok számadata. Látszik ebből, hogy a jelen terv megvalósítása milyen komoly problémákat jelent, amint ezt az elvtársak itt emlin ették is. Legyen szabad itt egy-két kérdése felvetni. Az egyik az, üogy a célcsoportos lakásberuházás kapacitását zömmel a házgyárak fedezik. Az előbb az elvtársiak által CTtítefcfc emiitett munkáslakásépités számára azonban a házgyárak árai magasak, ott más kapacitással kell számolni, a pénzügyi felépités a házgyárak árait nem birja el, viszont a blokkos építkezést a munkaerőhiány gátolja. Ilyen építkezésnél az élőmunkaráfoöditás, a vakolás stb. lényegesen drágáeb, ezt nem birják a vállalatok produkálni, meg kell tehát teremteni az épitőiparon belül elsősorban a munkáslakások telepszerű építésének kapacitását, mint ahogy ez például Sgeroen és még egy-rkét helyen az alagutzsaluzásos rendszerben megvalósult, aránylag elfogadható árakon tudnak épitkezni. Problémát jelent a százezer lakás megépítésénél, hogy az előző tervidőszakban a lakások átlag alapterülete 52,4 négyzetméter volt. Nem tudtuk még azt sem elérni, amit a Tervhivatal biztositott, az 55 négyzetméter átlag alapterületet. Az anyag utal arra, hogy igyekezzünk több helyiséges lakásokat létrehozni, de ez azt jelenti, hogy a kis alapterület még kisebb félszobákra aprózódik. Ha az 55 négyzetmétert a mai lakásterületben kétszobás lakásnak veszem és nöiveni akarom a három szobás lakások számát, akkor az átlag fenntartása érdekében növelni kell az egyszobás lakások számát, ami a lakásállományon belül elég nehéz problémát okoz. A ig