MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1974

1974-02-01 419. öe. - 1974_VB 419/19

- 9 székhelyű szocialista iparban az élő- és holtmunka ráfordítások hatékonysága az elmúlt időszakban javult. A gépipari ágazatban mérséklődött a növekedés üteme. A budapesti szocialista épitőipar termelési volumene a három év alatt, gyorsabban emelkedett, mint az országos, de a termelésnövekedés üteme fokozatosan mérséklődött 9,1 %-ről 4 %-ra. Ez összefügg a beruházási tevékenység korlátozását célzó intézkedésekkel. Az állami és szövetkezeti építőiparban a termelés alakulása a tervidőszak első három évében eltérő tendenciát mutatott. Amig az állami vállalatok évi átlagban 6-7 %-kal növelték termelésüket, addig a szövetkezeti épitőipar azonos szinten termelt. A termelésnövekedés 30 S-a származott a termelékenység növekedéséből. P3udapesten az átlagot meghaladó mértékű épitőipari fejlődési ütemmel számolt a terv. A beruházások építés keresleti túlsúlya a IV. ötéves tervidőszak első éveiben is megmaradt, sőt kissé fokozódott. A fővárosban az építési igények mérséklődése lassúbb, és a struktúrájában sincs olyan mértékű változás, mint az országosan tapasztalható. Pénzeszközök hiánya miatt csak a közmű- és mélyépítés, valamint a lakóházfelujitási és fenntartási tevékenység növekedési üteme mérséklődött számottevően. Budapest területén az épitőipar termelőerőinek fejlődése gyorsult. Az épitési tevékenység az ötéves terv első három évében 20,8 %-kal nőtt. A IV. ötéves terv hátralévő éveiben a főváros fejlesztését az épitőipar teljesítőképessége alapvetően már nem korlátozza. A fővárosi összes beruházáson belül az ipari- épitőipari beruházások aránya lassú növekedést mutat. Az ipari beruházásokon belül legnagyobb arányt a nehézipar képvisel. Növekedési ütem szempontjából azonban lényegesen kedvezőbb a könnyűipar fejlődése. Legmagasabb a növekedési ütem az egyéb ipar területén. A géparány az iparban megközeliti, az építőiparban túllépi a 75 %-ot, ami egyértelműen a gépesítettség emelkedésére utal. Mindezek mellett a szükséglet és a lehetőségek között feszültségek keletkeztek a fővárosban. Ennek oka, hogy az intenzív növekedésre és rekonstrukciókra kényszerült budapesti ipar termelésbővítésének fajlagos állóeszköz /Í4