MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1973

1973-03-30 398. öe. - 1973_VB 398/20

9 hiányosságok azonban azt mutatják, hogy a személyzeti munka pártirányitása nem elég hatékony. A Politikai Bizottság ha­tározatából adódó megnövekedett feladatuknak a pártszervek nem elég következetesen tettek eleget, a követelményeket és fele­lősséget gyakran nem tudták érvényesíteni. A káderraunkában szerepüket elsősorban a hatáskörök érvényesítésében, a konkrét személyi kérdések megoldásának befolyásolásában látják. A pártszervezetek rendszeresen vizsgálják a személyzeti munka helyzetét. A területi pártszervek átfogóan foglalkoznak e té­mával. Az üzemi-, intézményi pártszervek a helyi végrehajtást vizsgálják. A beszámoltatás során a káderpolitika érvényesíté­sére törekszenek, megszabják a feladatokat. A testületek elé kerülő beszámolók, feladatmeghatározások gyak­ran alacsony színvonalúak, általánosságokat, száraszerüségeket tartalmaznak. Hiányzik a politikai tartalmú, a káderei: valósá­gos munkáján alapuló értékelés. Még mindig előfordul, hogy a személyzeti vezetőt számoltatják be és nem a gazdasági vezetőt. Sok decentralizált alapszervezet nem él a beszámoltatás jogával, olyan téves nézet miatt, hogy a felsőbb pártszerv hatáskörében lévő vezetőt nem számoltathatják be. Javult a kádermunka demokratizmusa. Káderkérdésekben a dönté­seket, véleményezést szélesebb körű információ előzi meg. Ja­vult a testület tagjainak informáltsága. A PB. és csucsvezető­ségeknél általános, az alapszervezetekben is mind gyakoribb, hogy a testület dönt, véleményez. Néhány kerületben, az üzemi, intézményi PB. csucsvezetőségek többségénél, néhány alapszerve­zetnél testület véleményezi a minősítési tervezetet, illetve testület előtt történik a minősítés. Csökkenti a demokratizmus érvényesülését, az érdemi döntést, hogy: - a felsőbb pártszervek a hatáskörükbe tartozó káderek ügyében igen gyakran nem kérik ki a munkahelyi pártszervezet vezető­ségének véleményét; 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom