MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1972

1972-09-22 385. öe. - 1972_VB 385/8

MSZMP BUDAPESTI BIZOTTSÁGA Budapest VIII., Köztársaság tér 26. . . . sz. példány SZIGORÚAN BIZALMAS! Készült: 26 példányban. Ikt. szám: B/VB/20/1972. JELENTÉS az MSZMP KB Tudománypolitikai Irányelvei érvényesítésének az I. kerület tudományos és kulturális intézményeiben szerzett tapasztalatairól Az I. kerület fontos jellemzője a szellemi dolgozók magas részaránya. A tervezőirodák, országos irányító szervek, tudományos és kulturális intézimények dolgozóinak a száma meghaladja a 11 000 főt, ami az ossz kerületi dolgozóknak kb. 50%-át teszi ki. 23 tudományos-, kulturális intézményben 3400 16 műszaki és egyéb jellegű intézményben 7760 dolgozó tevékenykedik. Kerületünkben a tudományos élet jelentős bázissal rendelkezik. Az öt tudományág közül háromnak (természet-, műszaki és társadalomtudományoknak) (van kisebb-nagyobb bázisa. Legjelentősebb intézetei a társadalomtudományoknak vannak. A Magyar Tudományos Akadémiának 11 társadalomtudományi, a minisztériumoknak és a Fővárosi Tanácsnak 10 tudományos munkát végző intézete (múzeuma) található az I. kerületben. Mindezeken túl 8 műszaki tervező-fejlesztő intézetben működnek kisebb-nagyobb kutató részlegek, ahol többségében alkalmazott, és kis százalékban elméleti kutatás folyik. (Ezek tevékenységét csupán érintjük.) Tudományos intézeteink közös jellemzője, hogy hazánkban az adott tudományágban — mint intézet — csak egy van, s ezért tevékenységük, szerepük a tudomány fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír. I. A Tudománypolitikai Irányelvek fogadtatása és feldolgozása Az Irányelvek előkészítése jó hatással volt a kerületi intézmények dolgozóira, tudósaira. Az MSZMP Központi Bizottságának a határozat megszületése előtti vélemény- és javaslatkérését úgy értékelték, imint annak bizonyítékát, hogy a párt komolyan számít reájuk, figyelembe veszi a tudományos dolgozók véleményeit és ezt a bizalom, a megbecsülés jelének tekintették. A vita során többen szóvátették, hogy nagyon helyeselnék, ha ezt a munkastílust követnék minden fontos döntés előtt, és a jövőben a Tudománypolitikai Irányelvek megvalósításának egyes fázisaiban is. A Tudománypolitikai Irányelveket feldolgozó taggyűléseken, majd ezt követve a pártonkívüliekkel folytatott eszmecserék során megállapították, hogy a dokumentum behatóan és tárgyilagosan elemezte a magyar tudományos kutatás helyzetét, alapkérdéseit és a feladatokat is jól határozta meg. Különösen alaposnak tartották a társadalomtudományok sajátos problémáit összegező fejezetet. A többségre jellemző egyetértés mellett, több eltérő, aggályt kifejező, vagy éppen elvileg helytelen nézet is elhangzott. Többek között például voltak, akik a Tudománypolitikai Irányelvekből hiányolták a kategorikus és direktebb pártirányítás kimondását, mások viszont sokalták azt is, amit a pártdokumentum elvárásként velük szemben megfogalmazott, mondván: „az a kutatói szabadságot korlátozza". Az I. kerület jellegéből adódóan elsősorban a társadalomtudományokról szóló résszel foglalkoztak legtöbbet. A viták során mindenütt élénk eszmecsere folyt a politika és a tudomány viszonyáról, a „többféle marxizmusról", illetve a marxizmuson belüli irányzatok létjogosultságának megítéléséről, a társadalomtudományok párt- és állami irányításának kérdéseiről, a káderhelyzetről, a nők és a fiatal kutatók politikai és szakmai felkészültségéről, a kutatók bérezéséről és a Magyar Tudományos Akadémia reformjáról. Az Irányelvek feldolgozása sikeres volt. Élénkítően hatott a tudományos-, kulturális intézmények munkájára, hozzájárult a pártszervezetek életének s