MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-07-02 355. öe. - 1971_VB 355/12

-iMi azt a feladatot kaptuk, hogy tárjuk fel a hibákat. Állitom, hogy ezek a fő kérdések, melyek azanyagban szerepelnek, évek óta problémát jelentenek a felsőoktatásban. Hogy ezekre milyen választ adjunk? Ebben a válaszadásban még mi komoly szerepet játszhatunk, - ez a következő feladat. Ilyen értelemben a jelentést a főbizottság nagyon jól feltudja majd a végleges értékeléshez használni. A VB. értsen egyet azzal, hogy az észrevételeket mellékletként továbbitsuk. Ajtay Miklós elvtárs; Amikor a gazdasági mechanizmus problémáját feldolgoztuk az volt a vélemény, hogy itt kísérlet nem lehetséges. Ezzel szemben most az oktatásban azt állapítottuk meg hogy lehet kísérletezni, lehet egy vagy két egyetemen kétlépcsős oktatást felállítani. Szó volt itt a matematikai gondolkodásról: Kísérletképpen néhány általános iskolában is bevezettük a matematikai oktatást egész magas fokon. Ennek a jövőben látjuk majd a gyümölcsét. üienes Béla elvtárs: Az anyagot nem lehet elszigetelten vizsgálni, azt is figyelemmel kell kisérni, hogy az oktatási rendszer mennyire termel ki az ipart, a gazdaságot előre vivő szakembereket. Nem mindegy az sem, hogy az üzemek hogyan pocsékolják az egyetemek által kiképzett szaskenibereket. A világ legnagyobb üzemeinek egyike a Phillips Müvek jövedelmének 5 %-át fordítja fejlesztésre. Nálunk az Elektronikai Vállalat a 8 %-át. Ami az üzemeket illeti: középfokú szakembert eddig a technikumok képeztek. Most, hogy ezt megszüntették a technikum sem, tehát nem képezünk üzemi középkádert, tehát rövid időn belül még annyi sem lesz, amennyi eddig volt. Nekem az a tapasztalatom, hogy függetlenül attól, hogy a művelődési kormányzat mit képzel el, a szakember értékét ott, az üzemben döntik el. Azokból az emberekből, akikben nem látszik alap arra, hogy az egyetemet elvégzik, csináljunk középkádereket, s ilymódon oldjuk meg a középkaderképzést. Nálunk valahogy rossz a struktúra: vegyük pl. a híradástechnikai képzést. Ide sokkal több technológus kell, mint pl. vegyész vagy matematikus, márpedig ezekből képezünk többet a kelleténél. Nem beszélve arról, hogy pl. a híradástechnikai képzésnél a végzettek nem tudnak rajzot olvasni. Az amerikai üzemeknél is az a tapasztalat, hogy az üzem minősiti a szakembereket, akiket az egyetem képez és nem forditva, az egyetem minősiti az üzemet.