MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971
1971-07-02 355. öe. - 1971_VB 355/6
1./ A felsőfokú szakemberképzés tapasztalatai. Horváth Miklós: A szocializmus épitésének sajátos útja alatt, a nemzeti érdek alatt egy magyarkodó programot értenek. A nyelvoktatás kérdésében: felmértük Budapesten, a középiskolákban tanitó orosz szakos tanároknak több mint 50 %-a nem beszéli az orosz nyelvet. Ez sajnos vonatkozik az egyetemekre is. A postgradualis képzésre vonatkozóan van egy külön tematika. Szt nem hoztuk ide VB. elé. A munkabizottság véleménye szerint a jövőben ha tényleg korszerű szinten akarják tartani az egyetemi oktatást, feltétlenül szervesen össze kell kapcsolni az egyetemi képzést a továbbképzéssel, mert a kettő egy folyamat, üz külföldön is igy van. Az anyagban szerepel, hogy a matematikai oktatás tul absztrakt. Főleg az ipari vezetők vetették fel, mert tapasztalatuk szerint a fiatal mérnökök saját munkájukhoz a megfelelő matematikai formák megtalálására nincsenek felkészítve. Csak a különböző matematikai elméleteket, számításokat ismerik, de a modern formulákat nem ismerik. A Műszaki Egyetemen végzett felmérés mutatja, hogy az első két évben tanulnak matematikát, a harmadik év£en szigorlatoznak is belőle, de a következő két évben képtelenek a matematikát tanulmányaikhoz kapcsolni. Jogászaink a vállalatok érdekeit képviselő perekben, vagy egyéb jogi ügyletekben kizárólag az adott jogalkotási szabályokon, törvényeken keresztül nézik a pereket, de az adott vállalat, vagy kereskedelem erdekeit gazdaságossági szempontból nem tudják védeni. A Ganz-Mávag vállalati jogásza pl. azt mondja, hogy ot a jogi kérdések érdeklik, nem pedig a gazdaságosság. Tehát valahol a szemléletben van a hiba. A kétlépcsős egyetemi oktatással kapcsolatban kevés tapasztalatunk van, hiszen 2 vagy 3 éve folyik ilyen oktatás. Az egyetemi oktatók részéről felmerült, hogy pedagógiai szempontból is igen hátrányos az, hogy ha pl. a vegyészmérnöki karra felvesznek egy hallgatót, az egyetemi tanulmányai során dönti el, hogy tovább megy-e okleveles mérnöknek, vagy pedig a 3 éves tanfolyamra megy és üzemmérnök lesz belőle. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen kétszintű mérnökképzés a vegyészkaron megoldja-e problémáinkat éppen most, amikor a vegyipar óriási fejlődésen megy keresztül. Sokkal szerencsésebb lett volna ez a kisérlet mondjuk a gépészmérnök karon. Angliában pl. a kétlépcsős mérnökképzést megkérdőjelezték, - és ezt nagyon sok egyetemi tanár fel is veti.