MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-10-08 362. öe. - 1971_VB 362/49

43 - 3 • kezik a vállalatvezetés különböző szintjén és egyre tudatosabbá vá­lik* A gyakorlati tevékenységben mind nagyobb törekvés tapasztalha­tó a hatékonyabb termelés és gazdálkodás megvalósítására. A gazdaságosság növelésére, a hatékonyabb munkavégzésre irányuló vál­lalati önállóságot és felelősség növelését elősegitette a politikai felvilágositó munka, a párttagság oktatása, az üzemi demokrácia nyúj­totta lehetőségek kihasználása. A pártszervezeteknél előtérbe kerül­tek a termelés ellenőrzésével összefüggő feladatok. A nyereséget, mint mutatót az anyagi ösztönzési rendszer középpont­jába állitották, a hatékonyság értelmezésénél azonban nem számoltak a jó minőségben és rövid épitési időtartamban készülő munkák iránti társadalmi, népgazdasági igénnyel, mivel alig vannak érdekelve a ha­táridő rövidítésében. Összességében megállapítható, hogy a vállala­ti termelékenység változó fejlődést mutat. Ahol kedvezően alakult is, igen gyakori esetben a magasabb forint értékű és növekvő mennyiségű szerkezetek felhasználásával érte el a vállalat. A termelő munka hatékonysága elemzésénél a vállalatok figyelembe ve­szik azokat a mutatókat, melyek összefüggésükben együttesen utalnak a vállalati hatékonyság színvonalára. Ennek megfelelően a vállalat a hatékonyság alatt értelmezi a nyereség, az önköltség, az eszköz­és bérigényesség, valamint a munkáslétszám alakulásának összefüggé­seit. A hatékonyság alakulása a vizsgált épitőipari egységeknél bizonyos szakmai sajátosságok miatt különböző. Más-más a lakásépítők, a ta­nácsi építőipar, az ingatlankezelők, a tervező vállalatok és az épi­tőipari szövetkezetek esetében. Az ipari épitő vállalatoknál — no ha a termelékenység kedvezően ala­kul a munkáslétszám csökkenés miatt - a teljes termelés volumenének évenkénti jelentős növekedése sem teszi lehetővé a jelentkező piaci igények kielégítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom