MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-09-10 360. öe. - 1971_VB 360/57

- 8 hasznosságukat a mindennapi élet feltételeinek biztosításában önmagukban kifejezik. A társadalmi méretekben ható közízlés alacsony szintje miatt a társadalmi elvárás magasabb szintjét biztositó műveltségi igény viszont nehezen alakul ki. A műveltség növelésével az emberek élete - állás, munkakörváltoztatás stb.- kivételével csak közvetve lesz gazdagabb, igy az alacsony műveltségi szint akadályozza meg a magasabbszintü közislés kialakulását, a műveltségi igények növekedését. Visszaesés, az előrehaladás hiánya tapasztalható azonban a művészi közízlésben, A tartós fogyasztási javak beszerzése mellett - ugy tűnik - háttérbe szorul a műveltségi és művészeti igények növekedése. Jelentős rétegek érdeklődése túlnyomórészt a szórakozási formák felé tolódott el. Ez a torzulás a kulturális élet minden területén jelentkezik. A színház, a film, irodalom, képzőművészet stb. színvonalasabb alkotásai ctsak viszonylag szűk rétegek körében érnek el sikert. A közízlés fejlesztésének talán legnagyobb gondja a közművelődési szervek és a tömegkommunikációs eszközök irányításának együttműködésében nem jutottunk tul a kezdeti eredményeken. Nem találták még meg közösen azokat a legcélszerűbb formákat és eszközöket, amelyek tömegméretekben tudnának színvonalasabb kul- : turális igényt támasztani. c./ A tudományos ismeretterjesztés több szerv együttműködésével valósul meg, közülük legjelentősebb e tekintetben a 3.000 értelmiségi tagot tömöritó TIT Budapesti Szervezete, mely évente több mint 20.000 előadást tart a legkülönbözőbb témákból. A hallgatóság száma éves viszonylatban megközelíti az egymillió főt. Az ismeretterjesztésben tartalmilag több vonatkozásban kedvező arányváltozás ment végbe. Mindez jelentős eredmény. A természettudományos ismeretterjesztés aránya azonban - a világnézeti előadások számának jelentős növekedésével együtt - meghaladja a társadalomtudományos ismeretterjesztést. Bebizonyosodott, hogy ma