MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1971

1971-08-13 358. öe. - 1971_VB 358/18

« 4* Szükségesnek tartom, hogy a művészeti élet és a pártélet kivizsgálására egy megfelelő bizottság _ nem kötött határidővel nagyon komoly, elmélyült tanulmányozást folytasson. Az össztevékenységet vizsgálják. Ki kellene dolgozni a művészekkel való kapcsolat-tartás kérdését is. Jó lenne eljutni oda, hogy nagy művészek legyenek a párt tagjai. Kelen Béla elvtárs; Nagyobb gondot kell forditanunk a művészekre. Keresni kell a utat hozzájuk, mert nem ugyanazok a normák kellenek ide, mint másokhoz. Kritikai alapon vitatkozva kellene ezekhez közelebb kerülni. A művészek is várják, hogy nehézségeikről beszélgessenek velük. Ugy kellene tenni, ahogy László elvtárs csinálja, hogy munka után elmegy a művészekhez. Egy-egy alkalommal elvinni vezető embereket a művészek közé és emberi beszélgetést folytatni velük. Akár milyen kevés a művészek száma, de hatásuk nagyon nagy. líagy a táboruk. Gyakran felvetik, hogy ha kommunista, nem törődnek vele. Ilyen példa is van: pl. az Őze kilépett a pártból két évvel ezelőtt, azóta kapja a főszerepeket. Ez így helytelen, helyes lenne együtt a kettőt alkalmazni. Semmiféle uj határozatit hozni nem tudok, de kapcsolatot kell találni a művészekkel. Méghozzá emberien kell beszélni velük, mert lehet hatni rájuk. Régebben jobb volt a kapcsolat a vezető művészekkel a pártvezetőknek. Ezt a kapcsolatot újra fel kell venni. Rátkai Ferenc elvtárs /Központi Bizottságtól/ Maga a téma a művészeti életünk utóbbi évtizedének legfontosabb generális probléma. A konszolidáció után, amikor a művészetpolitika helyes és helytállónak bizonyult, alapelve létrejött, milyen szerepet töltenek be a kommunista pártszervezetek a művészeti életben? Miért nehéz a kommunista művészek pártszervezetének funkcióját betölteni? 1./ A teljes mezőny létrejötte ami azzal járt, hogy a kommunista művészek számára is megnövelte a művészeti verseny lehetőségét, kötelességét. A korábbi időkben mindenképpen egy ilyen kivételezett helyzet volt, adminisztratív szabályokkal biztositott üvegházi szituáció. Különböző előnyöket élveztek. Ez megszűnt a teljes mezőny létrejötte után. Azzal járt ez együtt, hogy a marxizmus-leninizmus mellett olyan szemléletek is bekerültek a művészeti életbe, amelyek nem nevezhetők marxizmusnak. Valamennyi művészeti ágban jelentős művészek képviselik őket, kétségkívül zavaró hatást is kifejtettek a művészeti életben. 2./ Ismert okok következtében lényegesen me .változott a művészeti párttagság összetééele az 1956 utáni időkben. Ennek egyik legfeltűnőbb, legnegativabb következménye,hogy több kiemelkedően... jelentős művész nem lépett be a pártba. Ezeknek a példája, hatása zavaróan hatott és hat a művészeti életre és semmiképpen nem segiti elő a kommunista művészek szerepének érvényesülését. 3./ Annak következtébe.!:, hogy megváltozott a művészeti élet, a művészeti folyamat párt és állami irányításának gyakorlat;;, módszere, tehát a korábbi adminisztratív befolyásolás, irányitás helyett a vitázó, meggyőző, az érvek alapján való befolyásolás gyakorlata lépett előtérbe, uj helyzetbe kerültek a kommunista művészek és művészeti pártszervezetek is. 4-./ A művészetpolitikai gyakorlat megváltozása következtében átalakultak a konzultáció je yében a művészeti szövetségek is.Megszűntek államhatalmi- szervek lenni.