MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/91

- 28 Megjegyzések a 6.sz. táblához Az anyagi és vagyoni jellegű bűncselekmények közvetve vagy közvetlenül, károsan befolyásolják az életszinvonalat, A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények a hatalom alapját - a közvagyont - támadják. - Jellemző a társadalmi tulajdon kisebb összegű megkárosítása és a pillanatnyi helyzet kihasználása. Az elkövetésben közrejátszó tényezők: - nehéz anyagi helyzet, pillanatnyi pénzzavar 24.5% - nyerészkedés, magántulajdonosi szemlélet, vagyongyűjtés, túlzott igények kielégítése 48.3% - iszákosság, rendezetlen családi élet, züllött környezet 15.-% - közrejátszó tényező nem volt megállapítható 12.2% Ezek országos adatok, de kevés a valószínűsége annak, hogy a fővárosban e tekintetben lényegesen más volna a helyzet. A társadalmi tulajdon-dézsmálói között kevesebb a visszaeső bűnöző. - Az árdrágitás, a vásárlók megkárosítása, az üzérkedés a népgazdaság elleni bűntettekhez tartozik. A különböző vizsgálatok gyakrabban találkoznak ezekkel, mint ahogy azt adataink mutatják. Ehhez hozzájárul, hogy a vevő nem ellenőriz és nem tesz feljelentést, továbbá gyakran nem a becsapott, hanem az elárusitó védelmére kel a csúcsforgalom miatt. "Mit húzza az időt azért az 1 Ft-ért?" A főváros dolgozói még nem szokták meg és nem alkalmazkodtak a helyenként változó és eltérő árakhoz. Azok gyakran a becsapottság érzését keltik bennük, amit tényszerüsit, hogy valóban gyakran becsapják a vásárlókat. E bűncselekmények számszerű alakulására hatott az 1963. október 1-től hatályos Szabálysértési/Kódex, mely a tulajdon elleni szabálysértések felső határát 200.- Ft-ról 500.- Ftra emelte. Ez csökkentőleg hatott a tulajdon elleni és más bűncselekmények számának alakulására is.