MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-01-09 317. öe. - 1970_VB 317/50

- 25 A nyereségrészesedés óta a függetlenített párttitkárok egy része kevésbé kritikus a vállalati tevékenységgel szemben. Ez fokozottan jelentkezik a nem függetlenít*tt párttitkároknál. A gazdasági vezetés törekszik sürübb jutalmazásukra vagy más kedvezményekben részesítésükre. A TV- és rádióriportokban, egyes lapokban többször közvetett formában bírálják a párt és kormány állásfoglalásait. Ugy néz ki, hogy inkább "vállalják" a hibák nyesegetését, mint eredményeink ismertetését. Irodalmi körökben gyakran mindent o párt hibáira vezetnek vissza. "Vonalas" dolog pocskondiázni a multat. Hogy ezeknek nincs terük, az önmagában is a párt politikájának eredménye. Ami azonban ma veszélytelen, veszélyes lehet holnap, mert általában nagy szerepük van a hibák megszorzásában. 4/ Ideológiai vetületek. Jelenleg néhány antimarxista elmélet talaja termékenyebb. A szélsőségesebb jövedelmek, az ezzel együtt kialakuló életmód, - a másik oldalon jelentős vagy idénygondokkal küzdő tömegek között a távolság növekszik. Ezért kedvezőbb talaja van a Gyilasz-i "uj osztály" elméletnek és a kinai elpolgáriasodási elméletnek. A fogalmazások esetenként meg is közelitik ezeket az antimarxista elméleteket. Gyakori és a sajtóban is felbukkanó, népszerű fogalmazás a társadalmi viszonyaink leegyszerűsítése: szegények-gazdagok; szegénység-gazdagság. Vagy kifejezettebb formában: "Nem biztos, hogy az a szegény, aki nem dolgozik és nem biztos, hogy az a gazdag, aki sokat dolgozik". Találkozunk a jóléti állam elméletéből fakadó következtetésekkel is, miszerint a jóléttel egyenes arányban romlik az erkölcs és emelkedik a bűnözés. Azt is mondják, hogy az emberek világot látnak. A látottak alapján egy részük utánozni akar egy életfelfogást. Ezért néhányan azt -;z életformát vezetik be, ani ellen valamikor harcoltak.