MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970

1970-04-10 323. öe. - 1970_VB 323/29

23 -10 ­A felsőbb szervek sok Írásos anyagot, kimutetást kérnek. Mind­ezek miatt nem tudnak kielégitően foglalkozni a káderpolitikai elvek végrehajtásának, a helyes szemlélet és módszer kialakítá­sának elősegítésével. A minisz tér iumok, főhatóságok , személyzeti munkát irányitó tevé­k enysége , követelményei nem kielégitően fejlődött. Ritkán, vagy egyáltalában nem kérik számon a Kádermunka egészét, a káder­helyzet alakulását. Alig ellenőrzik az alsóbb szervek személyzeti munkájának tartalmát, inkább az operativ feladatokkal foglalkoz­nak. Egyes helyeken még mindig fennáll a túlzott centralizáció. /MÁV, Posta, EÜM-' telephelyek felsőbb szervei./ A párt és állami szervek között a kááermunkában javult az együtt­működés. A kapcsolat általában a konkrét személyi kérdésekre kor­látozódik /mozgatás, minősítés/, a folyamatos kapcsolat hiányos. Mind a párt, mind az állami szerveknél előfordul, hogy megsértik egymás hatásköri jogait. A hatásköri listák egyértelművé tették a páxtszervek konkrét jog­körét. A pártbizottságok döntési jogukkal megfelelően élnek és nagy felelősséggel juttatják érvényre. Hosszú időn át vitatott volt és sok helyen még ma sem egyértelmű az alapszervezetek véleményezési jogának értelmezése és főleg gyakorlata. A véleményezési jogot sok párttag még ma is vissza­lépésnek tekinti. Az alapszervezeti vezetőségekben a függőségi viszony erőteljesebben érezteti hatását a véleményezési jog gya­korlásakor. Az illetékes part alapszervezeteket gyakran megke­rülik, véleményezési jogukat figyolmen.'kivül hagyják. III. • A választott testületek szerepe a kadermunkában megnőtt, hatéko­nyabbá vált. Javult a kádermunka demokratizmusa. Egyre általá­nosabb, hogy a. hatáskori jogokat a testület és nem a titkárok gyakorolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom