MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1970
1970-10-09 335. öe. - 1970_VB 335/44
a kapu", arait rendszerint az ügyeskedők használnak ki. Elitélik azt a gyakorlatot, hogy egyes magas beosztású gazdasági ás hivatali vezetőknél többszörösen be kell igazolódni, hogy alkalmatlanok a feladatuk ellátására, de akkor is "büntetésként" eredeti beosztásukhoz hasonló állást kapnak. Erőteljesen aláhúzták az állami 3zorvek pártirányitáaa továbbfejlesztésének fontosságát és ezekben a szervekben dolgozó kommunisták felelősségét. Tovább kell növelni a közhivatalokban dolgozók személyes felelőssegét az ügyek intézése iránt. Ezt a hivatali pártszervezetek segitsék ás ellenőrizzék. Az Alkotmány módosítását általában időszerűnek tartják és azt várják, hogy az Alkotmány rögzítse a társadalmi és gazdasági élet területén elért eredményeinket. Néhány elvtárs véleménye szerint az Alkotmány-módosításra csak a szocializmus teljes felépítése után kerülhet sor. Az országgyűlési képviselők erősítsék tömegkapcsolatukat és ne csak a választások időszakában keressék meg választóikat, . IV. A SZOCIALISTA GAZDASÁGI g ÉPÍTŐMUNKA, in' i m • mmmmmmmmm—wmmmmmm——————mmmmmwmmm < MII tmmmmmmm • • • i • • ••• n ••••— ••»• E kérdéssel kapcsolatban alakult ki a legszélesebb és helyenkánt legélesebb vita, A gazdaságirányítási reform megitálése alapvetően pozitiv. A párttagság véleménye szerint elsősorban azokat a jelenségeket kell feltárni és megszüntetni, amelyek a továbbfejlődés fákezői- • ként jelentkeznek. Ezek között első helyen szerepel a nem megfelelő munkaerőgazdálkodás és a munkafegyelem lazasága. Általános az a vJlemény, hogy oz ezekre ható ösztönzők nem megfelelőek, E téren szigorítani kellene a rendszabályokat, az uj munkaerő alkalmazását drágábbá, gazdaságtalanabbá kellene tenni a vállalatok számára.
