MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-06-06 304. öe. - 1969_VB 304/71

~3a korábbi viták kezdenek nyugvópontra jutni. A termelőszövetkezetek megerősödése elismerést váltott ki. A nemzeti egység keretei között folyó harcot nem értik, az egységet és harcot szétválaszt-jak; elterjedt az a nézet, hogy - "nálunk megszűnt az osztályharc". Ennek forrása a látványos harc eltűnése, Oz osztályharc elméletének korábbi leegyszerűsített tanitása, A .szocializmus teljes felépítésének programja, valamint a mechanizmus reformja uj lehetőséget és követelményeket terem-"' tett a szocialista demokrácia továbbfejlesztésére. Az állami élet demokratizmusának további alakitása mellett az üzemi demokrácia alakulása került az érdeklődés középpontjába. Az a nézet, amely a társadalmi, állami" szerveket korábban liberalizmussal vádolta, a szövetségi politika megszilárdulásával, a szektás módszerek kiküszöbölésével, a kedvező társadalmi légkör létrejöttével, a demokrácia és diktatúra kölcsönös viszonyának széleskörű magyarázatával, szűkebb területre szorult. A reformtól az üzemidemokrácia fejlesztése érdekében sokat várnak; Erősödik az a meggyőződés, hogy nagyot léptünk előre, de sok még a kihasználatlan lehetőség. A fejlesztés kulcsa az egyszemélyi felelősség és a munkásokra való támaszkodás' közti ellentmondás feloldása. Szűkebb téren tartja magát az a nézet, hogy a reform nem kedvez az üzemi demokráciának* A vélemény nyilvánítást befolyásolja az anyagi és személyi függés, a munkahelyen történő gazdasági változások, lassan eltűnnek azok a vélemények, amelyek tagadják az üzemi demokrácia szükségességét. Szélesedik a felismerés, hogy a munkások közvetett tulajdonosi és közvetlen alkalmazotti viszonya közti ellentét feloldásának egyik fontos eszköze az Üzemi demokrácia. Világosabb lett a párt vezető, irányító szerepének értelmezése- a szocializmus teljes felépítésének körülményei között. A propaganda sokat tett annak érdekében, hogy a párt gazdaságpolitikai irányvonalából fakadó tennivalókat a különböző szinteknek megfelelően magyarázza. Az alapszervezetek is kezdik megtalálni helyüket, szerepüket, a mai körülmények között. Gyakori az olyan megnyilvánulás, hogy gazdasági vezetők, szakemberek társadalmi életünk politikai kérdéseit leegyszerűsítik, gazdasági, szakmai feladatként kezelik. Ezért többször kerülnek a pártvezetőségekkel kisebb-nagyobb konfliktusba. . .• /