MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-05-23 303. öe. - 1969_VB 303/69

.. 3 a,/ A vállalatok felkészülési tervében általában érvényesült az a törekvés, hogy a munkaidőcsökkentés miatt a termelés és a termelékenység ne csökkenjen. Az elért eredmények azonban nem tükrözik maradéktalanul ennek teljesítését. Ennek ellenére az 1968, évi mutatók - termelés, termelékenység és realizált nyereség - azt mutatják, hogy a munkaidő-csökkentés bevezetése a vállalatok gazdálkodását hátrányosan nem befolyásolta, A munkaidőcsökkentést bevezető vállalatok eredményei, gazdálkodásuk fejlődése, nem marad el a 44 órás munkahétre át nem tért vállalatokétól, vagy kedvezőbbek azokénál, /3# 4i 5» 6, sz, táblázatok. Ezek nemcsak a budapesti vállalatok adatait tartalmazzák,/ •A termelékenység alakulását a következő körülmények általában kedvezőtlenül befolyásolták: . . 1 . • - r - A közgazdasági ösztönzők az élőmunka és a holtmunka rá£ordi~ tásókkal való takarékosság szempontjából differenciáltan hat« nak, A holtmunka megtakarításra jobban ösztönöznék. - Egyes váilalatok az általuk szükségesnek itélt, de a korábbi időszakban ki nem elégített létszámukat beállították. - Esetenként- elsősorban a könnyűipar és az ÉVM ipari vállalatai - 1968, évben magasabb termelési színvonal elérését tervezték, mint amennyit forgalmazni tudtak, ~ Gyakori tapasztalat, hogy a vállalatok üzemszervezési tevékenysége nem kielégítő, A termelékenység növelés nagyrésze a munkaidő jobb kihasználásán, az intenzitás növelésén keresztül valósul meg, .-.-.• - Kevés vállalat tett megfelelő előrelépést a vállalaton belüli érdekeltségi rendszerek továbbfejlesztésére, A vállalatok érdekeltségi rendszere főleg a kollektív ösztönzés irányában fejlődött. Emellett nem kellően>hatékony, az. egyéni és a csoportos ösztönzés, Így az egyéni munkahatékonyság növelésére ..- tett intézkedések a bérrendszer oldaláról nem nyernek megfelelő alátámasztást. - 3-/3518/1969.