MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-04-28 301. öe. - 1969_VB 301/46

_ 4 80 %-a, sőt az Óbuda Isz-ben 93 %-a a kiegészitő tevékenységből származik. Székben a szövetkezetekben a mezőgazdasági jelleget az ipari tevékenység feloldja, és a melléküzemági feladatok elvonják a vezetés figyelmét az alapvető mezőgazda-ági, illetve ahhoz szorosan kapcsolódó feladatoktól. - A tsz-ek ilyen nagymértékű ipari és epitoipari termelésnövelést saját tagjaikkal elvégezni már nem tudtak. Ezért nagymértékben növelték a létszámukat, de ugy, hogy a munkaerőt általában budapesti és vidéki ipari, epitoipari vállalatoktól vontál: el. A munkaerőnek a tsz-ekhez való áramlása a fővárosban uj termelőkapacitást tehát általában nem hozott létre. A munkaerők átáramlásánál nem a néhány ezer fő hiány jelent problémát az üzemekben, hanum az, hogy magasabb jövedelmet biztosítanak, ami feszültséget, esetenként politikai gondot okoz. A magasabb jövedelmet az alapbéren felüli számos juttatással érik el. - A vizsgálatok azt mutatják, hogy tsz-enként különböző a tagok és alkalmazottak aránya, van ahol egy tsz-tagra 4 alkalmazott jut. A tagok, illetve az alkalmazottak egy munkanapra eső bére általában jelentősen eltér a tagok javára. A kiegészitő tevékenységből származó jövedelemből több tsz-ben a tagság az alkalmazottak által elvégzett munka után jut jelentős jövedelemhez. - Egyes tsz-ek a kiegészitő tevékenységet jogszabályokat sértő módon folytatják. Tiltó rendelkezések ellenére állami vállalatoknak epitoipari tevékenységet végeznek. Engedélyekhez kötött ipari tevékenységek folytatásához esetenként nem kérik ki az illetékes szervek hozzájárulását. Ez elsősorban Budapesten dolgozó vidéki tsz-nél fordul elő. - A melléküzemági tevékenység gyors felfutása következtében sokszor nem biztositják a termeléshez műszakilag is elfogadható berendezéseket, feltételeket. Nem gondoskodnak kellően a dol-