MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-04-28 301. öe. - 1969_VB 301/26
a fővárosi teruelőszövotkezetek kiegészitő tevékenységi általában a termelőszövetkezetek vezetőinek szervezési munkája eredményeként alakult ki, addig a vidéki termelőszövetkezetek a főváros kerületén folytatott kiegészítő tevékenysége kevés kivétellel egyes Budapesten. lakó* személyek kezdeményezésével, illetve közreműködésével indult be. A vidéki r következetek Budapesten folytatott kiegészítő tevékenységének kezdeményezője gyakori esetben olyan vállalatnál dolgozó, vagy oz> :an kilépett személyi - nem egy esetben kétes elemek - akik szakismeretét, összeköttetéseit az általa Budapesten toborzott munkaerőt felajánlva válik valamely termelőszövetkezet alkalmazottjává és egyben a vidéki tsz budapesti részlegének vezetőjévé. Esetenként az is tapasztalható, hogy a budapesti kisiparosok iparengedélyüket ideiglenesen visszaadva az államtól bérelt helyiségeiket és termelőberenezéseiket vidéki szövetkezetnek adják át kiegészitő tevékenység folytatására, s maguk is ott mint alkalmazottak - esetleg a részleg vezetőjeként - dolgoznak, A tapasztalatok szerint az ilyenek igen gyakran társadalmilag is elitélendő személyi jövedelmeket élveznek. A vidéki termelőszövetkezetek Budapesten folytatott kiegészitő tevékenységének méreteit szemlélteti, hogy négy kerületben vizsgált - a VIII., IX,, X. és a XIII, kerületben - AJ állami vállalat 1968.évben mintegy 245 millió Jt-ot fizetett ki vidéki szövetkezeteknek, A kifizetés túlnyomó többsége építőipar:*, tevékeny ség körében végzett munka ellenértéke. Jellemző, hogy a vidéki építőipari részlegek közül többnek csak minimális - főként pénzügyi - kapcsolata van csak a nevet adó termelőszövetkezetekkel, a részlegek dolgozói pedig a szövetkezetben munkát a legritkább esetben végeznek. Egyedül állónak tekinthető, de kirivő jellege miatt említésre szoruló eset a termelőszövetkezetek és az állami vállalatok között a rendeletek értelmében kialakítható kapcsolatok eltorzitására a Gépipari Fővállalkozói Kisipari Szövetkezet gyakorlata. Ezen szövetkezet eredeti rendeltetése mellett - kihasználva a budapesti vállalatok munkaerő hiányát - főleg a főváros területén ós kisebb részben vidéken „ munkaerőt toborzott M , s azokat kb 65 ít/óra dij ellenében különböző, főleg vidéki termelőszövetkezetek alkalmazottjaiként állami vállalatokhoz irányította az általa szerződésileg elvállalt munkák elvégzésére,. 3,/ A term elősz övetkezetek j övedelem f elhasználásának alakulása, bérezésí és létszám kérdései. A budapesti tsz-ek jövedelmének túlnyomó része a kiegészitő tevékenységből szármasik. Ennek eredménye, hogy a folyamatos termeléshez és F/2556/1969.
