MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-04-28 301. öe. - 1969_VB 301/12

- 7 Ál Egyetértek azzal, hogy amikor ipari, épitőipari tevékenységre kérnek engedélyt, azt körültekintőbben kell megvizsgálni. A javaslatokkal kapcsolatban nagyon jó lenne, ha olyan határozat születne, hogy közgazdasági eszközökkel lehetne érdekeltté tenni a termelőszövetkezeteket abban, hogy ezt a nagyarányú ipari kiegészítő tevékenységet háttérbe szoritaná és az alaptevékenység irányába jobban érdekeltté tenné. Adóztatásra gondolok, amivel terelni lehetne, hogy az alaptevékenység felé fordulnának. Szépvölgyi Zoltán et. Erre a kérdésre a jövőben nagyobb figyelmet kell forditani. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt években van fejlődés, bár nem mindegyik termelőszövetkezet fordit az alaptevékenység bővitésére egyformán összegeket. Alapkérdés: a melléküzemági tevékenység témája. Eigyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezeti törvény lehetővé teszi széles körben a melléküzemági tevékenység folytatását és 1968tól szinte rá voltak kényszerítve, hogy a jövedelem bővítésének útját is ilyen utón keressék. 18 fo-kal nagyobb visszafizetési kötelezettséget jelentett ez a termelőszövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti törvény nem egyformán rögziti le a termelőszövetkezetek működését. Vannak alapelvek. A probléma ott van, hogy globálisan a melléküzemági tevékenység a termelőszövetkezetek összbevételének 2o- 75 %-a, és 2o25 #-a származik alaptevékenységből. Nem egészséges dolog ez. Vannak tsz-ek, ahol 12-13 % csáK az alaptevékenységből származó jövedelem, a többi melléktizemági tevékenységből adódik. Tételesen kell megvizsgálni, hogy a jó termelőszövetkezetekre milyen mértxékben igazak ezek a megállapítások. Ilyen mérvű melléktizemági jövedelem felfutás a vezetőség figyelmét elvonja az alaptevékenységtől, melyet pedig bővíteni kell. A problémát abban látom, hogy elvonják a munkaerőt más munkaterületekről /állami, építőipari vállalatoktól/. Persze azoknak akik velük dolgoznak sok vonatkozásban előnyös, /határidő, üzemek elszámolják termelési költségként./ A másik, hogy a munkaerő elvonás politikai hatásában nem jó dolog. /6-8-I0.000 forintos fizetések nem ritkák/. Problémát látok abban is, hogy kisipari módszerekkel dolgoznak. Sok helyen a legelemibb szociális feltételeket sem biztosítják. Abban is látok problémát, hogy a termelőszövetkezeti tagság hozzájut olyan jövedelemhez, amiért semmit sem tett. A tanács egy sor dologért felelős. A termelőszövetkezeti törvénynek van egy kitétele, hogy csak ugyanazon feltételek mellett dolgozhatnak. Ezt a tanácsok nem vizsgálták. A szakszervezetnek is meg van a maga felelőssége.