MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/104

-letámogatom, amely kimondja, hogy a lakásépítés gyakorlatilag állami feladat. Azonkivül, amit eddig kifejtettem, szeretném megindokolni azzal is, hogy a jelenlegi bér-jövedelmi viszonyok és a jelenlegi kiadások egyraássól való viszonylagos távolsága megerősíti a lakásépítési feladat állami vonalát. Az évi átlagkeresetet ugyanis nyugodtan merem minősiteni 25ooo Ft-nak. Budapesten az ujépitésü lakások btto költsége közel 25o.ooo forint. Vagyis egy átlagos jövedelm9 embernek lo évi btto jövedelme: egy lakás költsége. Ilyen lakásköltség és ilyen jövedelmi viszonyok mellett a lakásépítést véleményem szerint állami feladatnak kell tekinteni már csak azért is, mert több elvtárs érintette a lakásnak szolgáltatási jellegét. Ez vitathatatlan. A lakás a kommunális tevékenységek közül az egyik legdöntőbb szolgáltató tevékenység. Az is igaz viszont, hogy a szolgáltatások térítési dija közelitse meg, érje el a szolgáltatás önköltségét. Ha tudniillik nem éri el, akkor azt, amit meg akarunk oldani, hogy egyenlő teherviselést, a javaslat szerint csak pillanatnyilag oldjuk meg: nem áll meg az áat árak mozgása, szinte törvényszerűen gyorsabb lesz az építőipari ármozgás, mint a reálbéreké, nem is szólva arról, amire az anyag is utal, hogy az épités Budapesten most már az építőipartól függetlenül is egyre drágább lesz, mert a viszonylag olcsón beépíthető területeket kimazsoláztuk az utolsó 2o év alatt. A lakásépítési költségek ezért objektive egyre magasabbak lesznek, és ha tartjuk azt az elvet, hogy az értékesítés során mindig a lakás belekerülés! költségéből kell tiindulni, akkor az a szövetkezeti konstrukcióra is állna , tehát az, aki ma belép egy szövetkezeti lakásépítésbe, a javaslat szerint fizet I80.000 forintot és tartozik megfizetni 130000 forintot, de ha lo éven belül feltételezetten 22o.ooo-re emelkedik a lakásköltség, akkor a lo év múlva belépő dolgozó már 17o.ooo forintot Izet, az azonos teherviselés tehát egy ilyen javaslat elfogadása esetén csak pillanatnyilag állna fenn és később ismét elkövetkeznék a differenciálódás, nem szólva arról, hogy a javaslatba hozott kamatlábak különbözősége önmaga differenciálja a teherviselést. Szövetkezeti lakás esetében ugyanis kamat eddig nem volt, most pedig 2 százalék lesz. Nem tudom miért, a szövetkezeti társasház esetében a kamatláb 3 százalékos, van, ahol k és folytathatnám egészen 6-ig. Az egy-