MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/83

n sz j&r Ugyanezzel a gondolattal felvetődik az is. hogy anyag- és szerelvénybázis megteremtése! Egyetértek azzal, hogy az anyagbázis megteremtésében valamilyen előrehaladás volt ugyan, de a szerelvények vonatkozásában vajmi kevés. Ha figyelmbe vesz­szük, hogy most áthárítás is lesz, leljesen a vak véletlenen múlik, hogy ha valaki hozzájut egy lakáshoz, a szerelvények mi­lyenek. Ha valakinek szerencséje van, egy év szavatossági időről lévén szó, egy éven belül kijön valamilyen probléma a szerelvé­nyekben és akkor nem neki kell pótolni, hanem pótolja a kivite­lező szerv, a szavatossági időn belül. Ki lesz azonban akkor, ha a probléma a 367. napon jön ki, ha akkor marad az illetőnek ke­zében a kilincs, ha össze tudja seperni a parkettát, ha a nyílás­záró szerkezetek annyira összeszáradnak, hogy a kezét ki tudja dugni a réseken, ha letörik a csap^> stb.?! Szerelvénybázis meg­teremtésére van tehát szükség, hogy a 16.ooo-es nagyságrendű év:' lakásépítést ebben a vonatkozásban megnyugtatóan elláthassuk. Ugyanakkor ez még mindig csak az uj lakások vonatkozásában vető­dik fel. Pel kell azonban vetni a tatarozó ipar kérdését is, és teljesen egyetértek Németh elvtársnak az első témában tartott összefoglalójával, hogy ezen a területenTajmi kevés fejlődés volt az elmúlt lo évben. Nem volt ^fejlődés. Az ÉM vállalatai 5-6 évvel ezelőtt előkelő módon kivonultak e területről Dunaújvárosba, a főváros építőipari szervezete ugyanakkor megközelítőleg sem fej­lődött ennek arányában. Sőt, a tanácsi építőiparban a szintentar­tás is nagy erőfeszítéseket követelt tőlünk. Uj tatarozó bázis megteremtését tartom tehát indokoltnak fővárosi szinte^ akár uj vállalat szervezéseveid is, vagy pedig az előbb emiitett szerveze­teknek a fővárosba való visszahozásával. A kapacitást illetőleg még egy problémát! Állandó j vita van és még sokáig lesz a beruházó és a kivitelező szervek között, mert jelenleg több pénzünk van, mint lakásépítési kapaci­tás, a célcsoportos beruházásokra. Nem volna-e célszerű néhány évig, egy vagy másfél ötéves tervig,a kijelölési rendszert alkal­mazni, pontosabban: csak Budapesten, nem célcsoportos, hanem ki­emelt beruházásként kezelni a lakások építését? Nem kell elmondanom, hogy miért tartanám ezt célszerűnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom