MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/50

- 5D De miután,nagyon helyesen ( az eddigi hozzászólások is ugy itélik meg ezt a kérdést, hogy nem egyszerűen közgazdasági vagy gazdaságpolitikai kérdés és egyszerűen a piaci viszonyok alkalmazásával ugy akarjuk kiegyenlíteni, hogy amit a lakosság fizet, annak ellenében fogja lakásigényét megoldani, ez nem járható ut, ha te lakosság nagyobb hozzájárulására akarunk épiteni, akkor az ál nak is nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, vagy legalább is olyanokat, mint a jelen pillanatban. Ez nagyon lényeges alapelv, mer igy igazságos és Így társadalompolitikai és szociálpolitikai témaként van kezelve, • * i A másik, amit szeretnék felvetni, hogy ha ezzel növekedik a főváros bevételi forrása, az mire fordíthatój több lakás építésére vagy a kapacitás bővítése is megoldható lesz belőle, lehetséges-e tehát a fővárosnak uj építőipari kapacitást biztosítani belőle, tehát uj vál3áLatokat alapítani, uj házgyárat, bármit, olyan vállalatot, amely tatarozást végez. Ha tehát a kapacitás bővítésére is lehetne használni, az nagyon lényeges volna. Legalább is remélem, hogy minderre fel lehet használni a többletbevételi forrást, \ ! . ; A másik, hogy igazságosabb teherviselést biztosit-e az irányelv, vagy legalább is megpróbálja megközelítőleg egyenlőbben elosztani azokat a terheket, amelyeket az állampolgárok viselnek. Az elvtársak nyilván nagyon alaposan áttanulnfayozták, de azért szeretném idézni az egyik táblázatot a jelenlegi helyzetre vonatkozólag. Amikor az uj lakások konstrukciójában pillanatnyilag olyan társadalmi igazságtalanság van, hogy aki bér- és szolgálati lakást kap az uj lakásokból, annak havi terhe 17o forint, szövetkezeti lakás esetében 5oo, társasház esetében pedig 71o forint - az öröklakást már nem is sorolom, mert azokban elsősorban szabadfoglalkozásúak és magas jövedelmű dolgozók vannak, - mondom, ha csak ezt a két-liárom számot összevetem, akkor kiderül, hogy miután az elosztásnál nincs olyan elv, hogy az egyikben csak munkások, a másikban csak magas jövedelműek részesedhetnek! most is ugyanaz a helyzet, hogy az egy munkapad mellett dolgozó egyik munkás megkapja a bérlakást, 17o-ért, a másik a szövetkezeti lakást, aaelynek havi terhe 5oo forint.