MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-02-17 296. öe. - 1969_VB 296/29

- 29^ - >V5^ szocializmus éveiben építettünk. Nézd meg az angyalföldi, Pannónia utcai iskolát. Mikor építettünk mi olyan szép iskolát? B e r é n y i Sándor: Én vidékről beszélek. Kelen Béla: Én Pestről beszélek. Ezt ne mondjuk. B e r é n y i Sándor: A kultúrháznak tömegét látom vidéken kihasználatlanul. Várpalotán három kultúrházat építettek és egy ha ki van használva. A kórházfejlesztéseknél és sok más dolognál, a szociális, kulturális beruházásoknál hihetetlenül magas a részarány, szükségtelenül magas. Itt van tehát egy forrás, ahol bizonyos fokú átcsoportosítással tudunk segíteni. A másik kérdés, hogy hol építkezzünk. Teljesen egyetértek azzal, amit Kelemen elvtárs^s más elvtársak is felvetettek, \ ugy érzem, hogy az anyag homályban hagyja azt a problémát, hogy itt a legsúlyosabb a helyzet Budapesten. Magyarországon 1965ben az összes uj 1nkrii=mkjl5 fl»T-a faliin_fi>fnt« Ilyen magas falusi építkezési arány egyetlen szocialista országban sincs. Most végig kell gondolni, hogy ezeknek a házaknak az épitése túlnyomó többségükben állami támogatással történt. Ugyanakkor ha elemeszük a falvak demográfiai helyzetét, azt látjuk, hogy a faTrt3l lakosság száma hihetetlen mértékben fogy, elnéptelenednek a falvak és ez távlatilag azt jelenti, hogy nagyon sok faluban néhány év múlva üres és kihasználatlan lakások lesznek. Pedig ezeknek a házaknak a zöme állami kölcsönből épült. Ha vizsgáljuk a városokon belüli építkezéseket, itt is az a helyzet, amire utalt Granasztói elvtárs: az uj lakótelepeken a társadalom bizonyos rétege elkülönül a többitől, az uj lakótelepeken túlnyomó többségben nem munkások Iáknak, s rohamosan csökken a számuk. Rendkívül egészségtelen helyzetet teremtünk a fővárosban politikai szempontból azzal, hogy bizonyos fokú elkülönülés alakul ki a társadalomban a lakóhelyi körzetek