MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-09-26 311. öe. - 1969_VB 311/47

- 25 KISKERESKEDELEM A budapesti kiskereskedelem együttes forgalma a harmadik ötéves tervidőszak utolsó évében - a számitások szerint - meghaladja a 37 milliárd Ft-ot, amelynek közel 60 %-át képviseli a tanácsi kiskereskedelem. A fejlődés üteme - a szövetkezeti kiskereskedelem értékesítésének nagymértékű emelkedése miatt - meghaladja a tanácsi kiskereskedelem eladási forgalmának növekedését. A globálisan számolt áruforgalom évi átlagos 6 %-os növekedésével egyidejűleg a hálózati alapterület éves növekedési üteme 1,5%. A tervidőszakban átadásra kerülő lakások száma után mintegy 2 40.000 m hálózati alapterület-növekedés várható. A negyedik ötéves tervidőszak alatt a tanácsi kiskereskedelemben lebonyolítandó áruforgalom kb. 28 %-kal nő, és 1975. évre eléri a 28,5 milliárd Ft-ot. A budapesti kiskereskedelem együttes forgalmának fejlődési üteme meg fogja haladni a tanácsi kiskereskedelmét. Az együttes áruforgalmon belül továbbra is a vegyesiparcikkek áruforgalmának növekedése lesz a legdinamikusabb, főként a tartós fogyasztási cikkek iránt tovább bővülő kereslet következményeként. A lakosság keresletének erőteljes fejlődése a kereskedelem alapvető feladatává teszi az áruellátás színvonalának emelését; az árukínálat korszerűsítését, az ipari és mezőgazdasági termelőkkel való közvetlen kapcsolat bővitését. Egészséges verseny kialakulásához szükséges feltételek biztosításával a magasabb szintű áruforgalmi munkát és a fogyasztói érdekvédelmet kell elősegíteni. Feladat, korszerű kiszolgálási formák szélesítésével, az előrecsomagolás széles körben való elterjesztésével a kapacitás bővítése és a munkaerőhiány csökkentése. c A kereskedelmi hálózat korszerűsítése során törekedni kell az egységek kulturáltságának növelésére, a lehetséges hálózatrendszer /üzletösszevonások/ végrehajtására, valamint a hygiéniai és szociális körülmények javítására. A fejlesztések elsődlegesen vállalati saját képzésű fejlesztési alapból és hitel-igénybevételével történhetnek. Biztosítani kell a vállalati erőforrások koncentrált felhasználását: ellátási körzetenként létre kell hozni a korszerű igényeket kielégítő ABC hálózatot, ennek során elsődleges feladat a még ellátatlan, vagy rosszul ellátott területek felszámolása. A városrendezési tervek végrehajtásával összhangban pedig folytatni kell a külső kerületek bevásárló központjainak kiépítését. A belső kerületek hálózatfejlesztését alapvetően a Budapesti Nagyáruház, a belvárosi üzletközpont, a Baross-téri szuperett és az óbudai áruház megépítése fogja jelenteni.