MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-09-26 311. öe. - 1969_VB 311/21
I. Hazánk felszabadulása óta mélyreható változás, fejlődés következett be mind politikai, mind társadalmi-gazdasági életünkben. Újjáépült, és gyors ütemben fejlődött a budapesti ipar, megélénkült a kereskedelem és a lakosság életszínvonala erőteljesen emelkedett. A fejlődés 1948. évtől a középtávú és az éves tervekben meghatározott keretek között történt. A tervezési módszerek fokozatosan kialakultak, és biztosították, hogy a népgazdaság arányos fejlődésével a fővárosi gazdaság is fejlődjék. A harmadik ötéves tervidőszak alatt is a főváros számos létesítménnyel gazdagodott, a lakosság ellátása színvonalasabb lett, az uj gazdasági mechanizmus bevezetésével nőtt a tanács önállósága és egyben felelőssége is. A negyedik ötéves terv kidolgozása előtt - a tartalmi rész meghatározása érdekében - szükséges a főváros további fejlődését elősegítő várospolitikai koncepciók, irányelvek megállapítása. Ezek megvalósításával biztosítható az ágazatok arányos fejlesztése, valamint a feladatok fontossági sorrendjének a betartása. A negyedik ötéves tervciklus alatt tovább kell fejleszteni az uj gazdasági mechanizmus eredményeit, erősíteni a tanácsi gazdálkodást - a nagyobb önállóság keretein belül - ezzel is elősegítve, hogy a vállalatok saját érdekeltségük mellett a lakosság növekvő igényeit minél nagyobb mértékben kielégítsék. Az előterjesztés ismerteti a fővárosi népesség és munkaerőhelyzet várható alakulását, a harmadik ötéves tervidőszak fejlesztési tevékenységének eredményeit és az 1970. év végére kialakuló ágazati ellátottságot. Ezekre, mint a negyedik ötéves tervidőszak fejlesztési céljait és lehetőségeit meghatározó tényezőkre alapozva tesz a fejlesztési irányelv javaslatokat. A fő fejlesztési irányok kijelölése nem kívánja meg a pénzügyi kihatások részletes vizsgálatát; ez a tervjavaslat kidolgozása során, a fejlesztésre rendelkezésre álló eszközök nagyságrendjének pontos ismeretében elvégzendő feladat. A változatlanul feszült fővárosi lakáshelyzet azt indokolja, hogy - a jelen tervidőszakhoz hasonlóan - a negyedik ötéves terv súlyponti fejlesztési feladata is a lakásépítés legyen. Az irányelvekben figyelembe vett mintegy 85 ezer uj lakás megépítése az építőipari kapacitás oldaláról kellően alátámasztott célkitűzés. Megvalósítása azt jelenti, hogy 1971-75 között megkezdődik a fővárosi lakáshiány gyorsuló ütemű csökkentése. A fővárosi lakáshelyzetet befolyásolja a lakásállomány műszaki állapota, tehát a lakóházak állaga-