MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969

1969-08-29 309. öe. - 1969_VB 309/25

Is - 20/Németh Károly elvtárs/ Nagyon részletekbe nem lehet menni, mert egy meghatározott céllal készült az anyag és egy fontos lépés az előkészítése. Érdemes lesz megoldani és az előadónak jelezni, hogy feltétlenül valamilyen módon a centralizmust érinteni kellene. A demokrácia azért van, hogy jobb politikát tudjunk kialakítani és egységesen képviselni a végrehajtást. Ehhez fegyelem kell és képviselni a párt akaratát. A teljes jog kérdése: itt van egy bizonyos ellentmondás és ha nem vigyázunk akkor a demokráciát sértjük meg. Automatikusan legyen-e a hivatalvezetése teljes jogú küldött vagy pedig választani kelljen. Ha azt mondom, hogy demokratikusan válasszunk, akkor ne válasszunk 8 évre ha 4- évre szól a mandátum. Azt lehet ajánlani, hogy a Pártbizottság minden tagját amennyiben különösebb, vagy politikai kifogás nem merül fel ellene, akkor válasszuk meg vagy töröljük, szóval legyen demokratikusan és ez nem olyan egyszerű, mert például ha minket 8 évre mint Budapesti PB. tagjai megválasztanak, akkor tulajdonképpen kétszer választanak meg. Mert ha teljes jogú küldött akkor ez azt jelenti. Ezt is vizsgálni kell és valamilyen egységesebb gyakorlatot kialakítani. A munkabizottságon volt vita és azon, hogy lehetőséget kell adni végig a pártértekezleten a vitára. Ez nagyon nehéz dolog és ellenére tudok szólni mert még nem próbáltuk ki. Őszintén szólva ebben a nemzetközi helyzetben ettől elállnék. Lehet. hogy nincs igazam, még vitatjuk tovább, a KB. és igy tovább. Azt ne mondjuk, hogy nem jó, mert nem is próbáltuk ki. Jelölő bizottságba tagokat is javasolhasson: ez egy előzetes javaslat. A kongresszus meghatározza, hogy néhány jelölő bizottságot küld ki. Ezt el tudom képzelni, de nem ilyen szabad alapon. Az világos, hogy a kongresszuson csak egy szűk létszámú bizottság lehet, s hogy akkor érvényesülni kell itt is a képviseleti elvnek a párttagság arányosításában ha azt mondjuk, hogy minden 15 ezer párttag után jelölni kell. A töredék párttagság után nincs kongresszusi küldött csak akkor ha 500-on felül van. Ott is valamilyen szervezett rendnek kell érvényesülnie. A közvetlen felsőbb pártszervezetek tagjaira előzetes javaslattal élhessenek: ez összefügg azzal, hogy a Politikai Bizottság érvényesítse, hogy minden párttag részt vehessen a szavazásban. Ez személyre szóló áktiv szavazás. Azért irányítás nélkül ez sem megy. Külön üdvözlöm, hogy a vezetőségválasztás egyik nagy tapasztalata volt, hogy ne válasszunk külön titkárt csak abban az esetben ha több titkár jelölt van. ./.