MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.) 1969
1969-07-11 306. öe. - 1969_VB 306/28
v I -12b./ A gyermeknevelés gondjait nagymért ékben enyhitik a b ölcsődék, ó v odák, és napköziotthonok . Budapesten a nők teljes foglalkoztatottságának nélkülözhetetlen feltételei ezek az intézmények. Fejlesztésük azonban a nőknek az utóbbi 10 év során kialakult munkábaállási ütemével nem tudott lépést tartani. Ezért rendkívül nagy segítséget jelent a IX, kongresszuson elhatározott gyermekgondozási segély bevezetése. Budapesten 1969 első hónapjaiban az igényjogosultak 80 ft-a vette igénybe. 1969. januárjára 28 ezer anya élt a lehetőséggel. Főleg az alacsonyabb jövedelmű munkásnők vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. M:.nd a fizikai, mind az alkalmazotti munkakörben dolgozó nők munkába való visszatérése során már jelentkezik az a gond, amely a munkából kiesett három év uj szakmai ismereteinek és gyakorlatának intézményes pótlását sürgeti. Egyes helyeken a bérek három évvel ezelőtti, mainál alacsonyabb szintje okoz feszültségeket. A bölcsődei férőhelyek száma -. (Budapesten 16.633 - és az igények közötti különbségeket a gyermekgondozási segély enyhítette. Az óvodai elhelyezésnél azonban várhatóan a jelenlegi feszültség tovább fog növekedni. 1965-ben 17.825, 196S-ban 22.512 volt a születések száma. Ezzel egyidőben az óvodai férőhelyek száma ' alig változott. Az óvodákban 1968-ban 100 férőhelyre 114 gyermeket vettek fel, s igy is a felvételre várók száma 1967-hez viszonyítva megkétszereződött. 1975-ig mintegy további 15 ezerrel kellene növelni az óvodai férőhelyek számát Budapesten ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet ne legyen rosszabb. A Fővárosi l'anács erőforrásaiból csak 7 ezer helyre futja. 1968-ban a vállalatok - egy-két kivételtől eltekintve -nem fejlesztették az üzemi bölcsődei-óvodai hálózatot. Sőt 1968-ban mintegy 4-5 millió forinttal kevesebbet fordítottak fenntartásiikra. Bár a csökkenés mértéke önmagában nem nagy, mégis jelzi, hogy egyes gazdasági vezetők nem mindig ismerik fel s kérdésben sem a társadalmi, az üzemi és dolgozóik érdekeinek összefüggéseit. 1968-ban néhány vállalat tanácsi kezelésbe szerette volna átadni gyermekintézményeit. Az óvodai férőhelyek elégtelensége konkrétan is indokolja, hogy a párt- és szaki
